Magyarország vízvidékeinek hidrológiai viszonyai (VITUKI, Budapest, 1965)
I. Az Alföld vízrajza - a) A felszíni vizek
A TiordaZéTcviszonyokra alig van adatunk. A Vízvár feletti szakaszon a hordalék durva kavics, Vízvár és Barcs között homokos kavics, Barcstól lefelé durva, majd finom homok. A hordalék mennyiségének megállapítására még nem végeztek méréseket. Meg kell emlékezni a Dráva vízierejéről is. Az osztrák és jugoszláv szakaszon több vízerőmű működik. A Magyarországot érintő szakasz évi átlagos elméleti energiakészlete 1600 millió kWó-ra tehető. Ebből — az előzetes számítások szerint — gazdaságosan hasznosítható lenne 700 millió kWó/év az Őrtilos és Drávaszabolcs között építendő 4 erőművel. A folyó életében nagy szerepet játszottak az 1830—1915 között végzett szabályozási munkák, melyeknek főcélja a hajózóút kialakítása volt. A viszonylag kis vízingadozások miatt az árvizek nem okoztak számottevő kárt, így árvédelmi töltésre csak a Duna viszaduzzasztásának kitett folyószakaszon volt szükség. A szabályozások során először csupán átvágásokat végeztek. A megnövelt esés miatt fokozódott a víz romboló hatása és a hajózóút állandóságát nem lehetett elérni. Komolyabb előkészítés után — 1893-tól — hozzáláttak a partok rőzseművekkel való biztosításához, és a holtágak elzárva a vizet egységes mederbe terelték. Ezek a szabályozási munkák már sikerrel jártak és így 1915-re a folyó Barcsig hajózható volt. Az I. világháború és az utána következő időszak eseményei az építési és fenntartási munkákra kedvezőtlenül hatottak. A folyó váltakozva hol a magyar, hol a jugoszláv területen haladt. A hajóforgalom középpontja, Barcs, is csak idegen területen át volt megközelíthető. Az árvizek sem kényszerítették a feleket arra, hogy a munkálatokat közösen elvégezzék. Ilyen előzmények után nem meglepő, hogy ma a Dráva bennünket érdeklő szakasza elhanyagolt állapotban van. 8. A DRÁVA MAGYARORSZÁGI MELLÉKFOLYÓI A Mura, bár a Drávával való egyesülésénél vele kb. egyenrangú, számunkra nem jelentős, mert az országot csak rövid szakaszon, határfolyóként érinti. A folyó az Alacsony Tavem, az Osztrák és Stájer Alpok vidékének vizét gyűjti össze. Vízgyűjtője 14138 km2, hossza 454 km. Fontosabb mellékvizei a Mürz, Kainach és a Kerka, befogadója a Dráva. Esése Radkersburgig 2,5 m/km, majd rövid szakaszon ennek negyedére csökken (17. ábra). Magyar területen csak Letenyénél (24 fkm) van vízmércéje, de itt sem volt folyamatos az észlelés. Helyette a muraszerdahelyi (Mursko-Sredisce, 59 fkm) mérce adatait használhatjuk a vízjárás jellemzésére. Jellemző vízállások Muraszerdahelynél: LKV LNV KKV KÖV KNV Időszak 20 412 37 101 292 1931—40 1932. X. 3. 1938. V. 24. 83 146 307 1946—55 44
