A magyar vízimunkálatok története 1867–1927 (Magyar Földmívelésügyi Minisztérium, Budapest, 1929)
Joó István: Közegészségügyi mérnöki munkálatok
VÍZÉPÍTÉS í()7 építve. A csatornavíz még ma is”több kiömlőn át kerül a város belterületén a Dunába. Az egyik kiömlésnél, az újlaki torkolatnál homokfogó és rácsos szűrő van felszerelve. A budapesti csatornázási tervvel egyidőben készült Kolozsvár egyvezetékes rendszerű csatornázási terve is. Kivitelre ez a terv 1895—96-ban került. Az első vidéki város, amelynek rendszeres csatornázása kiépült, Besztercebánya volt. 1893-ban építették meg szintén egyvezetékes rendszer szerint. Szeged részleges csatornázása ugyan előbb, az 1879-iki árvíz után a városrendezéssel egyidejűleg épült, azonban ez nem elégítette ki a követelményeket. A fekáliákat itt pöcegödörben tartják vissza és csak a pöcegödrök hig levét bocsátják a csatornába. A csatornalé a város területén három helyen ömlik kis vízállásnál szabadon a Tiszába. Magas vízállásnál gépi erővel kell a csatornavizet a Tiszába nyomni. Azóta a rendszeres csatornázási tervek is elkészültek egyvezetékes rendszer szerint, de a terv kivitelre még nem került. Sorban következett azután ugyanezen rendszer szerint Győr, Brassó, Kassa, Pozsony, Szombathely, Nagyvárad. Komárom, Trencsén, Zsolna, Debrecen, Temesvár, Újvidék, Nagyszeben, Marosvásárhely, Wekerletelep csatornázásának a kiépítése. Pesterzsébeten, Nagykanizsán most építik, Szombathelyen most bővítik a csatornázást. A kétvezetékes rendszer szerint legelőször Aradot csatornázták 1891— 92-ben. Itt, mint már említettük, a Shone-rendszerü csatornaszennyeltávolí- tást vezették be. Székesfehérvár kétvezetékes csatornahálózatot létesített. Ugyanígy készült Miskolc csatornázása. Kaposváron, Rimaszombatban, Siófokon, Balatonföld- váron és Pécsen csak a szennyesvízcsatornázás épült ki. Most épül Szekszárd szennyesvízcsatornázása és legutóbb tartották meg Eger szennyesvízcsatorna- építésének versenytárgyalását. A csatornák építési anyaga ma az egyvezetékes rendszernél és az esővízcsatornáknál csaknem mindenütt portlandcement-beton. A szennyesvízcsatornáknál 50—60 centiméter átmérőig túlnyomóan mázos kőagyag. A nagyobb szelvényeket a szennyesvíz számára is portlandcement-beton- ból készítik. A csatornaszelvény alakja a kőagyagcsöveknél kör-, a szennyesvizet vezető betoncsatornáké mintegy 120—180 cm méretig tojásalak. Az ennél nagyobb méretű szelvények kör-, fordított tojás-, parabolikus alakkal stb. készülnek. Fenékvályuval ellátott szelvény-alakoknál a csatornában való jár- hatás biztosítása a főszempont a szelvényszűkítés mellett. A szennyesvíztisztítás fejlődése egyidőbe esik a csatornázással. A vízjogi törvény, az 1885. évi XXIII. t.-c., tiltja, hogy szennyesvizeket előzetes tisztítás nélkül vezessenek be vízfolyásokba. Az előbb vázolt városi csatornázások vízjogi engedélyezésénél a városokat a szennyesvizek tisztítására kötelezték. Ezek az előírt berendezéseket meg is építették, csakhogy azok üzemben- tartása rendszerint nincsen arra képesített szakértő vezetésére bízva. A kezelést olyan alkalmazottak végzik, akik a tisztítás tökéletességének megítélésére képtelenek. Ezen segíteni kell. A szennyesvíztisztító-berendezések üzemvezetésével képesített felelős vezetőt kell megbízni és azt a berendezés engedélyezésénél névszerint megnevezni, hogy az engedélyező hatóság a vezetőben is lásson biztosítékot a szennyesvíztisztítás tökéletes végrehajtására. Hiába épül a leg12'
