Lászlóffy Woldemár: A Tisza (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982)

III. rész. A szocializmus kora - 20. A szocialista vízgazdálkodás eredményei és célkitűzései a mezőgazdaságban

Az Ér (Ier) völgyében, ahol még az ármentesítésre sem került korábban sor, a tervezett munkálatok 50 000 hektárnyi területet érintenek; a főcsatorna hossza 60 km (uo., 276. o., és 20.18. kép). A Felfogó-csatorna (CanalulColector) és az országhatár között 25 000 ha-nyi belvízi öblözetet alakítottak ki, csak­nem 30 m3/s szivattyúkapacitással. Fejlesztették a csatornahálózatot a Fekete- Körös vízrendszerében, ahol a Tőz (Teuz) jobb partján 36 000, a bal parton 19 000 ha-on végeztek belvízrendezést (282. o.) és három szivattyútelep épült 20 m3/s együttes teljesítőképességgel. A Fehér-Körösbe siető Csigér (Cigher) mentén levő új belvízi öblözet is kapott három szivattyútelepet. Teljesítő- képességük ugyancsak 20 m3/s [28]. A Túr, az Ér és a Tőz völgyében belvíztározók épültek. A Maros jobb partján, Arad alatt, övcsatorna véd egy 9000 ha-nyi területet ([13], 323. o.). A bal parton, az Aranka és a Galacka (Galatea) mentén, a leg­utóbbi években 101 590 ha belvízrendezéséről gondoskodtak, és a Béga völ­gyében 25 800 ha-on fejlesztették a vízlevezető hálózatot (uo.. 342. o.). Mindezen munkák természetesen közelről érintik az alsóbb fekvésű magyar és jugoszláv területek vízviszonyait, ezért kellett részletesebben foglalkoz­nunk velük. Hasonló okokból kell közelebbről megismerkednünk a kelet-szlovákiai sík­ságon, a Bodrog vízrendszerében végzett vízrendezéssel (20.5. ábra). A 140 000 hektár kiterjedésű termékeny síkság vízrendezésének évszázados problémáját 1956 — 68 között oldotta meg a szlovák vízügyi szolgálat [18]. A Vihorlát hegység lábától délre fekvő süllyedők helyzetét az ott egyesülő La­torca, Ung, Labore, Ondava, valamint számos kisebb vízfolyás tette minden­kor nehézzé. Az átfogó rendezés érdekében mindenekelőtt a Labore (Laborec) folyó árvizeit tartják távol a területtől. A Nagymiliály (Michalovce) közelében épült 334 millió m3 térfogatú és 32,9 km2 maximális vízfelületű Vihorlát-tározó (Zemplínska Sírava, 19.2. kép), a 600 m3/s-ig terjedhető árvízhozam 100 m3/s fölötti részét visszatartja. Avégből pedig, hogy az Ung (Uh) folyó árhullámai ne találkozhassanak össze a Labore, a Latorca és az Ondava árhullámával, a Latorca—Laborc-szögletben Bősnél (BeSa) létesítettek egy 15 700 ha-os vész­tározót, amely 53 millió m3 térfogatával biztosítja, hogy a Bodrog bodrog- szerdahelyi (Streda nad Bodrogom) tetőző hozama ne lépje túl a még bizton­ságosan levezethető 1400 m3/s határértéket (22.26. kép). Északkelet és észak felől övcsatornák védik a síkságot a feléje törekvő kis­vízfolyások árvizeitől. A 21,5 km hosszú keleti övcsatorna a fürdőjéről ismert Szobránctól (Sobrance) indul és az Ungba torkollása helyén 160 m3/s-ot szál­lít. A másik, 6,1 km-es övcsatorna Nagymihálynál zárja le a Labore jobb part­ján húzódó mélyvonulatot. Emésztése 27 m3/s. A síkság védelme érdekében természetesen rendezték a főfolyók medrét is, és megerősítették a töltéseket. Ennek során a Laborcon, az Ungon és a Lator­cán összesen 16 km-nyi átvágás és 136 km-nyi árvédelmi töltés készült. A Labore és az Ung medrét 40 m-es, a Latorcáét 30 m-es fenékszélességgel és 1 : 2, ill. 1 : 3 hajlású rézsűkkel építették ki, és a partokat védművekkel bizto­sították. A külvizek ellen ilyen módon megvédett terület belvizeit négy csatorna- rendszer gyűjti össze és szivattyútelepek emelik át a befogadókba. Méretezé­sükben 55 — 70 1/s • km2 vízhozamot vettek alapul. A bodrogszerdahelyi szi­vattyútelep (20.19. kép) 20 m3/s, a kisszeret.vai (Slretava) 16 m3/s teljesítő­485

Next

/
Oldalképek
Tartalom