Lászlóffy Woldemár: A Tisza (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982)
II. rész. A vízügyek múltja - 15. A Tisza-völgyi vízhálózat a közlekedés szolgálatában. Mederszabályozás
Természetesen Tiszafüred alatt is voltak töltésszakaszok, amelyeket megközelített a szakadó part, — pl. Tiszakürt alatt, ahol a Szolnok —Csongrád Tiszabalparti Társulat már egyszer bellebbezte a töltését, vagy a Felsőtorontáli Társulat csókái öblözeténél, ahol ugyancsak kénytelenek voltak ezt tenni. Tiszaörvénynek, Tiszaburának, Tiszaroffnak, Tiszabőnek a belsőségeit veszélyeztette a Tisza, és ugyanaz volt a helyzet Szolnokon, Csongrádon, Szegeden, Törökbecsén (Növi Becej) és a ma már hozzácsatolt Aracson (Vranjevo) is. Különösen Szegedet kell kiemelnünk, ahol a rakpartnak a közúti híd alatti szakasza 1889-ben alámosás következtében helyenként megroskadt, bedőlt, és felidézte a város tíz év előtti pusztulásának rémét. A helyi bajok orvoslása mellett nagy súllyal szerepelt a túlságosan elszélesedett (és elsekélyesedett) mederrészek szorítógátak közé fogása, a vizeknek a mederfejlődés érdekében való koncentrálása a fokok és mellékágak elzárásával, továbbá az áramlás irányának megjavítása vezetőművek és keresztgátak segítségével. Ilyen célokra már a Tisza és a Bodrog szabályozásának folytatólagos munkálatairól, valamint a Ferenc-csatorna tiszai torkolatának áthelyezéséről intézkedő 1894. évi III.te. biztosított 17 millió (akkori) forintot ([14], II. kötet, 55. o.). A tiszai vízrendszerben esedékes munkák költségeiről is gondoskodott az 1895. évi XLVIII.tc. (A Közép-Duna egységes szabályozásáról, valamint az ország egyéb jelentősebb folyóvizein elsősorban szükséges szabályozási munkálatokról), amely szerint az 1907-ig terjedő 12 esztendő alatt a Tiszán és Bodrogon folytatólagosan 12,0,10 a Szamoson 1,6, a Körösökön 2,5, a Maroson 3,6, és a Bégán (valamint a Temesen) 1,0, a tiszai rendszerben összesen 20,9 millió (akkori) forint értékű beruházásra nyílott lehetőség. (Uo., III. kötet, 39—43. o.) A törvény indokolása világosan kimondja: ,,A magyar állam, sajnos, eddig nem volt abban a helyzetben, hogy összes főbb folyói szabályozását rendszeres és egységes tervek alapján folyamatba tehette volna, miért is igen sok munkálat csak a pillanatnyi baj elhárítására szorítkozott és így nem csoda, ha a siker nem mindig járt ezek nyomdokaiban.” (uo., 17. o.). Az előirányzott munkák között még nagy súllyal szerepeltek az ármentesítés ügyét szolgáló átvágásfejlesztések (ezért kellett a szóban forgó törvényre már a 10.4. fejezet több helyén utalnunk), de tisztán a hajózási viszonyok megjavítása volt a cél a Maros és a Béga esetében, és a Tiszán, Bodrogon, Szamoson és Körösökön is sor került szorosan vett mederszabályozási munkákra. A M a r o s medrének rendezésével az Arad és Szeged közötti hajózás megkönnyítését és a folyóról a Tiszába jutó hordalék mennyiségének csökkentését kívánták elérni, amitől a torkolati zátony okozta hajózási nehézségeknek meg22 337
