Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Folyami kikötők (OVH, Budapest, 1971)
23. Budapesti Nemzeti és Szabadkikötő
Csepeli Nemzeti és Szabad Kikötő II. kereskedelmi medence déli partfala keleti 51 m-es szakasz megerősítési terve MÉLYÉPTERV, 1959. Kivitelezés A kereskedelmi medence építményeit francia cég építette, magyar alvállalkozókkal. A vasszádfal alapozású és pneumatikus alapozású partfalakat Zsigmondy Béla építette. A gabonatárházat Zsigmondy Béla az Osztrák Bittel és Brausewetter vállalattal építtette. A kútalapozású partfalat a Magyar Gazdasági és Kisvasútépítő Rt. építette. A híddarukat a Ganz- Danubius Gyár gyártotta. A portáldarukat részben a Magyar Állami Gépgyár, részben a Schlich Nicholson Gyár szállította. Az építkezés műszaki ellenőrzését a Kormánybiztosság végezte. A II. sz. kereskedelmi medence 342 m-es déli partfalának megerősítési munkáit a Közlekedési Építő Vállalat, az 51 m szakasz kiviteli munkáit a Hídépítő Vállalat végezte. Irodalom 1. Bélay József dr.: A csepeli kikötő fejlesztése az új közlekedési politika keretében. Közlekedési Közlöny, 1956, 26. sz. 2. Bérezik András: A csepeli kikötő távlati fejlesztési terve. Közlekedéstudományi Szemle, 1958/2. szám. 3. Bogdánfy Ödön: A budapesti kereskedelmi és ipari kikötő, Természettudományi Közlöny, 1927. 4. Bornemissza Félix: A Budapesti Nemzeti és Szabadkikötő, Magyar Közlekedési Szemle, 1939. 5. Borsos József: A budapesti kikötők fejlesztése, Városi Szemle, XXXI1. évf. 6. özére Béta dr.: A csepeli kikötő távlati fejlesztési tanulmány- tervét bemutató kiállítás. Közlekedéstudományi Szemle, 1958/5. sz. 7. özére Béta dr.: A közlekedés története, Közlekedési Közlöny, 1958. 8. Dieter János: A budapesti vámmentes kikötő gabonatárháza, Vízügyi Közlemények, 1935/4. 9. Dieter János: A budapesti vámmentes és a budapest—ferencvárosi helyi kikötő partfalai, Vízügyi Közlemények, 1935/1. 10. Dunabizottsági Kiadványok: Dunai évi forgalmi statisztika, 1958—1960. 11. ÉM. Közlekedési és Műszaki Egyetem Vasútépítési Tanszék: Előzetes forgalmi tanulmányok OVK, Vízi utak és kikötők fejlesztéséhez, 1961. 12. Fáhry Frigyes: A budapesti vámmentes kikötő megnyitása. M. M. É. E. Közlönye, 1928. 13. Fekete György: A magyar belvízi hajózás kialakulása és fejlesztésének kérdései, Közlekedéstudományi Szemle, 1957/11 — 12. sz. 14. Fekete György: Magyarország szerepe a nemzetközi hajózásban, Közlekedéstudományi Szemle, 1957/5. sz. 15. Fekete György: A 30 éves Budapesti Nemzetközi és Szabadkikötő, Élet és Tudomány, 1958. 16. Fekete György—dr. Guóth Béla: A Budapest—Csepeli Nemzeti és Szabadkikötő múltja, jelene és jövője. Közlekedéstudományi Szemle, 1958. 17. Fekete György: Dunai kikötővárosok. IX. Budapest, Közlekedési Közlöny 1958/14—15. sz. 18. Freitag Ferenc: Vámmentes kikötő gabonatárházának építése, különös tekintettel az öntött betonra. M. M. É. E. Közlönye, 1931. 19. Gonda Béta: A magyar hajózás, 1909. 20. Gonda Béta: A budapesti kereskedelmi kikötő, M. M. É. E. Közlönye, 1908. 21. Guóth Béta dr.: Budapest—Csepeli Nemzeti és Szabadkikötő távlati fejlesztésének tanulmánya, 8. kötet 1958. 22. Guóth Béta dr.: Budapest—Csepeli Nemzeti és Szabadkikötő jelentősége, 1958. 23. Jolánkai Gyula: Korszerű folyami kikötők tervezése, Mérnöki Továbbképző Intézet, 1952. M. 19. 24. Kereskedelmi Minisztérium: Adatok a budapesti kereskedelmi kikötő építéséhez, I—III. kötet, 1909—1913. 25. Korpás Emit: A Csepel-sziget. Vízügyi Közlemények, 1934/1. 26. Kováts Károly: A Budapesti Nemzeti és Szabadkikötő szabadkikötői jellegéről. Közlekedési Közlöny, 1958/14. sz. 27. Közlekedéstudományi Egyesület: A Budapest—Csepeli Nemzeti és Szabadkikötő távlati fejlesztése, 1960. 28. Kvassay Jenő: A Duna mint a szövetséges államok vízi útja. A Duna hajózhatóságáról Galatztól Budapestig 3000 tonnás uszályokkal és kisebb tengeri gőzösökkel. Atheneum. 1916. 29. Lamp! Hugó dr.: A magyar vízgazdálkodási kérdések, különös tekintettel a vízi utakra. Hajózási Hírlap, 1935. 30. Magyar Mérnök és Építészegylet: A budapesti kereskedelmi kikötőnek a Soroksári-Duna-ág felső torkolatában levő létesítéséről. 1912. évf. 31. Maurer Gyula: A budapesti kereskedelmi és ipari kikötő építése és a Soroksári-Duna-ág rendezési munkálatai. 1927. 32. Maurer Gyula: Budapest új kereskedelmi és ipari kikötőjének és a Dunának, mint vízi útnak jelentősége, Hajózási Hírlap, 1928. 33. A kikötőügyek kormánybizottsága: A budapesti kereskedelmi és ipari kikötő építése és a Soroksári-Duna-ág rendezésének munkálatai. Bp., 1927. 26. old. fényképek és tervek. 34. Maurer Gyula: A dunai vízi út és a budapesti kikötők közgazda- sági jelentősége. Magyar Szemle, 1931. 35. Maurer Gyula: A budapesti kereskedelmi és ipari kikötő megépítésének története, 1928. 36. Maurer Gyula: Miért kellett Budapesten új kikötőt építeni és mit várhatunk tőle. 1928. 37. Mihailich Győző dr.: Der Getreidespeicher im Freihafen von Budapest, Beton und Eisen, 1929. 38. Sajó Elemér: A Soroksári-Duna-ág csatornázása, Vízügyi Közlemények, 1914/1. 39. Sajó Elemér: Der Handels- und Industriehafen zu Budapest, Der freie Donau, 1926. 40. Sajó Elemér: A budapesti kereskedelmi kikötő munkálatai, Vízügyi Közlemények, 1923. 41. Sajó Elemér: A budapesti kereskedelmi és ipari kikötő rövid leírása, 1928. 42. Sajó Elemér: Vízi utak és Közlekedésünk fejlesztése (kézirat) V1TUK1, 1932. 43. Steingassner Imre: Hajózás és kikötőépítés, Vízügyi Közlemények, 1961/6. 44. Vargha Vilmos: A budapesti vámmentes kikötő forgalma 1935. évben. Hajózási Hírlap, 1936. 45. Vásárhelyi Boldizsár dr.: Vízi úthálózatunk mai helyzete. Magyar Mérnök és Építészegylet Közlönye, 1936/15—16. sz. 46. Verein für Verkehrswissenschaft: Perspektivische Entwicklung des National und Freihafens Budapest—Csepel, 1960. 47. Vámmentes kikötő ünnepélyes megnyitása (újságcikkek, fényképek) 1928. X. 20. VITUKI. 244
