Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Folyami kikötők (OVH, Budapest, 1971)

23. Budapesti Nemzeti és Szabadkikötő

a kettő közötti kompresszorház földszintes épület. A hűtő­ház 0° körüli hőmérséklettel és megfelelő páratartalom biztosításával alma, konzerv és más hasonló tárolási igényű árufélék raktározására szolgál. A tárház teljes hosszában a partfal még nincsen kiépítve, csak kb. fél hosszon (23-12. fénykép). Ahol partfal van, ott az áruraktár és a partfal éle közötti 20 m széles sávon 2 vasúti vágány fölött 2 db 5 t emelőképességű portáldaru jár. Ezek emelik a hajókból az árut az áruraktár rámpájára vagy az emeletek erkélyeire. A raktár előtti harmadik vasúti vágány a kikötő bejáratához vezet (23-9. ábra). 27. A raktárépülettől délre, 20 m távolságra levő kazán­ház jelenleg a TMK műhely anyagraktára. A kikötőhöz még számos kisebb jelentőségű épület tar­tozik. Ezek: 28. Rendőrőrs épülete, 207 m2 alapterületű. Földszintes, téglából épült. 29. Transzformátorház, 64 m2 alapterületű, téglából. 30. Kis lakóépület, 83 m2 alapterületű, téglából. 31. Akkumulátortöltő épület és targoncaszín, 240 m2 alapterületű, tágiából. 32. Lakóépület 8 helyiséggel, 153 m2 alapterületű, tég­lából. 33. Műhelyépületek 150m2, téglából. 34. Férfió//özó', 350 m2 alapterületű, téglából. 35. A MÁV forgalmi épülete. 36. Igazgatósági épület pincével és emelettel, 37,1 X 14,4 alapméretű, 540 m2 alapterületű, 4905 m3 térfogatú. 37. Női fürdő és öltöző, 365 m2 alapterületű, téglából. 38. Kultúrház 280 m2 alapterületű, IlOOm3 térfogatú. Téglaépület, cserépfedéssel. 39. Munkásszálló és napközi otthon. Emeletes épület, 438 m2 alapterületű. (Régebben igazgatósági épület volt.) 40. MAHART igazgatósági épület, részben emeletes, 430 m2 alapterületű, 3200 m3 térfogatú. 41. Gyógyszeráru raktár 65X40 m alapméretű, 2600 m2 alapterületű. 42. Tűzoltóépület, 300 m2 alapterületű. 43. Autókereskedelmi Vállalat anyagraktára és szerelő- műhelye, 70x36 m alapméretű, 2520 m2 alapterületű. 44. „Detert” raktár, 35 X30 m alapméretű. Ideiglenes épület. 45. CHEMOLIMPEX előregyártott vasbeton szerkezetű raktárépülete. 46. MAHART központi anyagszertára, 1000 m2 alap­területtel. 47. Mirelité Mélyhűtő Vállalat gyártelepe és nagyraktára, különböző üzemi épületekkel. Ezeken kívül trafóépületek, kisebb anyagraktárak, szi­vattyúház, garage, munkáspihenő, kertészlakás, bélyegző­ház, kapuslakás, ivóvíz-szivattyúház, vágánymérlegek, híd­mérlegek, szekérmérleg, matrózszálló, kormányoslakás, tűzoltóőrs-épület stb. kisebb jelentőségű építmények épül­tek, melyek részletes leírását nem tartjuk szükségesnek. A kikötőbe vezető vasúti hálózat a Soroksári úti rendező pályaudvarral és azon keresztül a Budapest-Kelebia MÁV fővonallal van összekapcsolva. Ez az összeköttetés a Guba- csi-hídon keresztül haladva keresztezi a Sorok sári- Duna-ágat, majd nyugat felé haladva a MÁV őrház után 650 m hosszú kettős vágányban folytatódik. Ezeket csepeli elosztó vágá­nyoknak nevezik. Nyugati végükön kettős vágánykapcsolá­suk van. Ezek közül a déli vágány a Csepeli Vas- és Eém- művekhez és a petróleumkikötő két oldalára vezet, az északi vágány pedig a kereskedelmi kikötő partjaira. Mind­két vágány jelenleg szintben keresztezi a kikötői főutat, míg a gyorsvasúti pálya alatt aluljárókban halad át (23-4. ábra). A petróleumkikötő déli oldalán vezető vágánynak - amely közvetlenül a medence déli partján halad — 3 íves elágazása van dél felé. A petróleum kikötő északi oldalára vezető vágány mentén 4 vágányú rendező állomás épült. Folytatása kivezet a Dunáig, közben 4 íves elágazása van dél felé. Az első elágazás 4 vágányra oszlik, a második és harmadik 2—2 vágányra, a negyedik 3 vágányra. A csepeli elosztó vágányok közül az északi vágány észak—déli irányú anyavágányként a gyorsvasúti aluljáró után több vágánycsoportra oszlik. Az I. sz. kereskedelmi medence déli oldalán levő mintegy 800 m hosszú és 130 m széles tömegáru nyílt rakodóhelyre 4 vágány vezet, amelyek a Duna felőli végükön is össze vannak egymással kapcsolva és a bejárati csatorna keleti partján levő kihúzó vágányban végződnek. Ettől a vágánycsoporttól egy rövid csonka vágány vezet az I. medence keleti oldalára. Délről észak felé haladva az I. medence északi partjára a raktárak elé két vágány és a medence kiszélesedése után a partra 3 vágány vezet. Az itt levő gabonatárház és raktárak mögött 8 vágányból álló fogadó, indító és rendező vágány­csoport van, mely az anyavágányból ágazik ide és nyugat felé a bajárati csatornáig kinyúlik. Ezen a vágánycso­porton végzi a kikötő saját tolató mozdonyaival a MÁV által rendezetlenül átadott vasúti elegyeknek a különböző teljesítőhelyek szerinti szétrendezését és az elküldésre kész kocsik összegyűjtését. Észak felé továbbhaladva az anyavágányból egy további vágány ágazik ki, amely all. medence déli oldalán kelet— nyugati irányban végighalad a bejárati csatornáig és a 11. medence déli oldala nyugati végén levő 3 raktár előtt kettéoszlik. Az anyavágányból további vágány ágazik ki észak— nyugat felé és a II. sz. kereskedelmi medence északi olda­lától kb. I00m-re halad nyugat felé, végig a Duna-parti földnyelvre és ott 2 szárnyvágánnyal a bejárati csatorna partjára jut. Itt van a Mirelite-telep, a MAHART szertára és széntelepe. Az anyavágány ezen elágazások után északi irányban A kikötő vasút- és úthálózata 229

Next

/
Oldalképek
Tartalom