Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Folyami kikötők (OVH, Budapest, 1971)
23. Budapesti Nemzeti és Szabadkikötő
kőburkolatot építettek (23-6. fénykép). Innen a Dunu-part a Kvassay-zsilip bejárati csatornájáig burkolatlan és szabálytalan földrézsű. A petróleummedence és bejárati csatornájának partja + 8,0m magasságban van. A kereskedelmi kikötő bejárati csatornájánál a partéi magasság a földnyelv Duna felőli oldalán +8,6 és +8,8 m között változik. Az I. medence déli oldalán a part széle + 8,0 m, ez befelé, a gyorsvasút irányában + 9,0 m-ig emelkedik. Az I. medence északi kiépített része +8,70m-en van, befelé kissé emelkedő magassággal. A 11. medence déli kiépített része is +8,70m szintű. A medence kiépítetlen földrézsűs oldala változó magasságú. A magassági adatok a bejárati csatornákra megállapított ,,0” vizszint magasságra vonatkoznak. A kikötőben 1936. évben vámmentes részt létesítettek. A kikötőnek az 1. és II. kereskedelmi medencék közötti földnyelve végén egy területrészt elkerítettek erre a célra. A hajókon idehozott árukat nem vámolták meg partra- szállítás, illetve raktározáskor, csak abban az esetben, ha azokat a vámmentes kikötő határán, tehát a vámhatáron át kivitték. Ha az árukat újból hajóra rakták, akkor azok vámolatlanul haladhattak tovább más országokba. így a vámmentes, vagyis szabad kikötő területe vámkülföldnek számított. Ezen a területen az árukat a tulajdonosaik vámolás nélkül megvizsgálhatták, szétoszthatták és azokat ott feldolgozhatták és így értéküket növelhették. Egy amerikai gépgyár autószerelő és javító üzeme 1938. évben több angol gyár, belföldi töltőtollgyár és több ruhakonfekció üzem telepedett le a vámmentes szabad területen, 1939-ben pedig egy hordótisztító üzem és egy holland likőrgyár kapott a vámmentes kikötőrészén megfelelő műhelyterületet. A vámmentes kikötői üzem 1945-ig működött. A háborús bombázások teljesen tönkretették, évekkel ezelőtt azonban helyreállították. A kikötőterület keleti oldalán egy ipari célra szolgáló medence van kikotorva kb. 75 m szélességgel, a Soroksári- Duna-ágtól számítva 900 m hosszban és jelenleg 1,20 m „0” víz alatti kikotort mélységgel. Ennek az ipari medencének partjai burkolatlanok. A kikötő építésével kapcsolatos előmunkálatok A) Vízrajzi viszonyok A Kikötőépítő Igazgatóság a kikötő megtervezése előtt részletes tanulmányokat készített. Tanulmányozta a Duna vízjárását. A lánchídi vízmércén és a Kvassay-zsilipen levő vízmércét naponta leolvasták. Budapesten, a Lánchídnál az 1646,5 km-nél 1920-ig az alábbi szélsőséges vízállásokat észlelték (Vigadó téri vízmérce 95,65 mA. f. „0” szintjére vonatkoztatva): LKV 1985. XII. 3. + 98 cm LKV (jeges) 1909. I. 3. + 28 cm LNV 1897. VIII. 8. +780 cm LNV (jeges) 1876. II. 26. +867 cm Azóta az 1957-ig észlelt vízállásokból LKV 1947. + 50 cm LKV 1954. - 8 cm LNV 1954. VII. 18. +805 cm LNV (jeges) 1876. II. 26. +867 cm A Budapest Nemzeti és Szabadkikötőre vonatkozólag a Kvassay-zsilip vízmércéjén észlelt vízállások az alábbiak: a Kvassay-zsilip 1642,2 fkm-nél van. A vízmérce „0” potjának magassága 95,49 mA. f. LKV 1947. XI. 3. +64 cm Ez egyúttal a hajózási idénybeli legkisebb vízállás is. LKV (jeges) 1954. I. 15 + lem LNV 1954. VII. 19. +770 cm LNV 1941. II. 4. +856 cm Az 1965. VII. 17-i rendkívüli nagy árvízszint az addigi LNV-t 44 cm-rel meghaladta, s 36 cm-re megközelítette a partfalak koronaélét. Mivel a kikötő területe a +8,50 szinten van, kényszer üzemszünetre itt nem volt szükség. A Duna középvízállása 1946/1955. évek közötti 10 év alatt +292 cm volt, de hosszabb időszakból számítva a középvizállás + 318 cm. A Duna vízjárásán kívül a Duna-meder alakulására, a folyam sodorvonalának mozgására is tanulmány készült. A tanulmány alapján a Kvassay-zsilip bejárati csatornájának a Dunából való kiágazása oda került, ahol a sodorvonal legközelebb van a bal parthoz. A kikötő bejárati csatornáját is oda tervezték, ahol a sodorvonal újból közel van a bal parton levő bejárati helyhez. Ezáltal elérték azt, hogy a két bejárati csatornán a feliszapolódás a lehető legkisebbre csökkent és a hajók behatolása a Kvassay-zsilipbe és a kikötőbe lényegesen könnyebbé vált. A kikötőmedencéket téli időszakban a hajók menedékhelyéül is használják (23-7. fénykép). B) A jelenlegi kikötő fenékmélységei A közölt értékek a „0” vízszint magasságára vonatkoznak. A petróleummedence bejárati csatornájánál ................. — 1,0 m A petróleummedencében ................................................... -1,15 m A kereskedelmi medencék bejárati csatornájában ......... —1,35 m I. sz. medencében ................................................................... -1,40 m II. sz. medencében ................................................................... —1,85 m A kikötő bejárati csatornájában a „0” víz magassága 95,30 mA. f., a petróleumkikötő bejáratában pedig 95,26 mA. f. A Kvassay-zsilip bejárati csatornájától dél felé, a Duna-menti partvonalnak a pertóleumkikötőig olyan vonalozást adtak, 212
