Kaján Imre (szerk.): Dokumentumok az 1838-as pest-budai árvíz történetéből (Források a vízügy múltjából 5. Budapest, 1988)
12. 300 napszámra, szintúgy 300 napon keresztül, napi 30 koronával számolva 45 000 Ft-ot 13. Épületekre és lakásokra, anyagraktárakra stb. évente 5 000 Ft-ot 14. Olyan személyek számára, akik az anyagokra önkéntesen felügyeletet tartanak, azokat beszerzik és kiadják, irodát vezetnek stb. 8 000 Ft-ot 15. Kisajátítási, bírósági és aláértékelési költségek 10 000 Ft-ot 16. Egy állandó folyami rendőrség, folyami bíróság és folyami felügyelő részére 4 600 Ft-ot 17. Előre nem látható kiadások 20 000 Ft-ot Összesen: 367 200 Ft-ot Tehát hozzávetőlegesen váltópénzben 350 ezer forint az az összeg, amelyet megközelítőleg mint legmagasabb összeget a Duna-szabályozásnál évente és 1 mérföldnyi szakaszra számítva szükségesnek kell tartanunk. Ha azonban a fent érintett előnyöket mérlegeljük és ezekkel a kiadásokkal összehasonlítjuk, nagyon könnyen beláthatóvá válik, hogy amazok jelentős túlsúlyban vannak, és következésképpen a Duna-szabályozással egy pillanatig sem szabadna késlekednünk. Mert ha csupán csak a gyakori árvizeket, különösen a nagyobbakat veszünk tekintetbe, és az általuk szántóföldekben és legelőkben, falvakban és városokban, jószágban és árukban, stb. okozott károkat akarjuk kiszámítani, úgy már egyedül az árvizek megakadályozása is sokkal nagyobb értékű, mint amire a szabályozás évenkénti költségei rúgnának. Ami továbbá ezeket a költségeket összefoglaló pontokat illeti, úgy alig találunk köztük egyet is, amelynek összege évente növekedne; ezzel szemben több olyan is akad, amelyek a szükséges szerszámok, hajók, dereglyék, anyagok stb. beszerzése után évről-évre jelentősen csökkennének. Továbbá itt még meg kell jegyezni, hogy a Dunának többek közt olyan partjai is vannak, amelyeket csak éppenhogy, vagy csak az egyik oldalon kellene egy kicsit szabályozni. Továbbá nemcsak hogy remélhető, de teljes biztonsággal feltételezhető, hogy e folyószabályozáshoz a már most is létező tekintetes, magasrangú (Hidraulikai) Országos Építési Igazgatóság (Suprema Directio Hydraulice-Aedilis I. Regni Hung.), amely a Duna-szabályozás tekintetében már idáig is sokat tett és tevékenyen tesz is, nemcsak tagjai, hanem pénztárcája által igen sok dologba befolyna és közreműködne, következésképpen ennek segítségével sokat meg lehetne takarítani. Végül még feltételezhetjük, hogy a Duna szabályozását nem mindenhol kellene mesterséges partokkal és gátakkal, drága kőfalakkal és faállványzatokkal elvégezni, hanem hogy ezeket többnyire a természetnek legjobban megfelelő eleven kerítéssel és bozótos ligetekkel lehetne kialakítani, amelyek jóval kevesebbe kerülnek és mégis minden pusztítással és múlandósággal dacolnak, mivel az ilyen ligetek mindig maguktól sűrűsödnek és teremtődnek újjá.* Ha már most ezek után váltó pénzben 300 ezer forintot ráfordíthatnánk az említett Duna-szabályozásra, úgy tizenöt éven belül Dévénytől elkezdve Pestig a Dunán lefelé remélhetőleg elkészülnének a szabályozással és mindazokat a végtelen célkitűzéseket és előnyöket, melyeket fent már felsoroltam, nagyobb részt már elértük volna. *Von Schemerl úr művének 135. oldalán azt írja: „Hajlékony vesszők és bozótosok a legcélszerűbb eszközei annak, hogy a folyóknak és folyamoknak olyan gátat vessenek, amelyeken ezek gyorsasága megtörik, és ahol a magasabban fekvő vidékekről eloldott zsákmányuknak egy részét le kell ra<niuk, miközben általuk a zavaros folyóvíz egyúttal le is tisztul, és mivel a bozótosok hajlékonyságuk következtében a vízzel játszanak is, ez folyása során csak csekély ellenállásba ütközik. A vesszők ki is zöldülnek, s minél jobban fejlődnek, annál több iszapot szívnak fel, mert a víz mindig keskenyebb köztér területeket talál, amelyeken keresztül lefolyásra alkalmas részekre lelhet. Igy kialakítva a terebélyesedő vesszőkkel nő az esélye annak, hogy a víz a partokat nem tudja elárasztani, és hogy a part hosszában ligetek keletkeznek, melyek amellett, hogy a kívánt biztonságot megteremtik, a vízépítés számára a legjobb anyagok jelentős készlatét is szállítják."
