Juhász Endre: A szennyvíztisztítás története (MAVÍZ, Budapest, 2011)
Budapest szennyvíztisztítása
A SZENNYVÍZTISZTÍTÁS TÖRTÉNETE A budai főgyűjtőcsatorna építése 2002-2009 napi terheléshez, holott az ivóvízfogyasztás addigra már drasztikusan csökkent. A tanulmány bebizonyította, hogy a milliós napi kapacitású telep elhelyezhető lenne a Csepel Művek felhagyott területén, sőt még gazdaságosabb is lenne az alacsonyabb telekár és a kisebb szigeti átemelési igény miatt. (A tanulmány ugyanis valamiért ragaszkodott mindkét változat esetén a Csepel-szigeten keletkező ösz- szes szennyvíznek az oda tervezett szennyvíztisztító telepre való visszavezetéshez.) Mire azonban a tanulmány félév alatt elkészült, a csepeli önkormányzat a Csepel Művek felhagyott területének jelentős részét más célra értékesítette. Egy másik javaslat az új telep helyéül a Ferencvárosi átemelő telep területén, föld alá süllyesztve, kétszintes kialakításban javasolta folyadékfázis tisztítását megoldani úgy, hogy a keletkezett iszapot nyomócsövön a dél-pesti telepre szállították volna át. Itt egy biogázra épülő, a közeli városrész távfűtését szolgáló fűtőerőművet alakíthattak volna ki. A Ráckevei-Soroksári Duna (RSD) tehermentesítésére az ottani tisztított szennyvizet az iszapnyomócsővel egy munkaárokban kellett volna visszahozni a ferencvárosi telepre és az itt meg74 ■ tisztított szennyvízzel együtt a Dunába juttatni. E javaslat is - minden előnye ellenére - meddővé vált. A „Városház utca” ragaszkodott eredeti elképzeléséhez. A végleges döntést az 1995-ben készített komplex vizsgálat alapján hozták meg, melyet egy részletes környezeti hatástanulmány támasztott alá. Az ország legnagyobb telepének technológiai kialakítására 1999-ben beruházási koncepciót dolgoztak ki: eleveniszapos, fixágyas eljárásra tettek javaslatot. Az előkészítés során szóba került a membrán technológia is, ám a közvélemény és a döntést hozók úgy vélték, hogy az új megoldást nem az ország legnagyobb telepén kell elsőként kipróbálni (jóllehet azóta sokkal nagyobb kapacitású telepeken is bevezették ezt a technológiát, pl. Szingapúrban). A terv megvalósítása az EU támogatásával történt. A végső tervezési tortúra az első, 1974-es döntést követő 28 év után 2002-ben indult. A tervek készítésére - közbeszerzési eljárás után - a svéd SWECO cég által vezetett konzorcium kapott megbízást. Az általa készített megvalósíthatósági tanulmány, a telepen kívül a kapcsolódó létesítméDuna-parti munkálatok
