Juhász Endre: A szennyvíztisztítás története (MAVÍZ, Budapest, 2011)

Budapest szennyvíztisztítása

BUDAPEST SZENNYVÍZTISZTÍTÁSA A központi szennyvíztelep épülő rothasztó tornyai Az új évezred első dekádjának végére az Észak­budapesti telep 1,064 millió LE (kb. 160 ezer m3/d szárazidei szennyvíz ) fogadására lesz alkalmas. Az EU-támogatással épült, teljesen automatizált rendszer nemcsak az uniós, hanem az annál feles­legesen szigorúbb hazai előírásoknak is meg fog felelni. A munkálatok befejezésével a főváros észa­ki részének a hozzá csatlakozó területekkel (Bu­dakalász, Üröm, Nagytarcsa, Kistarcsa, Kerepes) együtt a mintegy negyven évvel ezelőtt elkezdett szennyvíztisztítási programját valósították meg. A maradék csatornázási-, de főként a rekonstrukciós feladatok nyomasztó mennyisége miatt ugyanak­kor az illetékesek továbbra sem pihenhetnek ba­bérjaikon. A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep „A főváros szennyvízelvezetésének és szennyvíz- tisztításának programja” 1974-ben határozta meg először, hogy Budapest összes szennyvizeinek tisztítását négy tisztítóteleppel kell megoldani. Ezek egyike a Budapesti Központi Szennyvíztisz­tító Telep (BKSZT), melynek helyéül kezdetektől a Csepel sziget északi csücskét szemelték. Akkori­ban egymás után készültek a tanulmányok a telep helyének, a kapacitásnak, a tisztítás-technológiai rendszerének kialakítására. Az FCSM a végén már alig tudott helységet biztosítani a terjedelmes do­kumentáció tárolására. Az egyik legvitásabb kérdés a „helykijelölés” volt. Csepel polgármestere a 90-es évek elején nagyon ellenezte a sziget északi csúcsán történő elhelyezést, mert úgy vélte, az a városrész legértékesebb része. Kilátásba helyezte azt is, hogy emiatt Csepel leválik a Fővárosról és önálló településként fog működni. A főváros vezetői olyan retorziókat helyezett ezzel szemben kilátásba (pl. buszjáratok, egészségügyi ellátás megszüntetése, stb.), ami a kerület vissza­kozását eredményezte. A telephelyre vonatkozó el­lenjavaslat egyike a Csepel Művek felhagyott terü­letrészét javasolta. Ennek az elképzelésnek számos támogatója akadt. A BMGE Vízellátási, Csatornázási Tanszéke - a Fő­városi és a Csepeli Önkormányzatok megbízásából az MHT és ÉTÉ közreműködésével - tanulmányt készített a központi szennyvíztisztító telep Cse- pel-sziget északi csúcsán, illetve a Csepel Művek felhagyott gyárterületén történő elhelyezési alter­natíváinak értékelésére. A tanulmánykészítés első problémáját a telep hidraulikai terhelése jelentette. A Fővárosi Önkormányzat képviselője nem fogadta el a tervezők által javasolt kisebb kapacitást, hanem ragaszkodott az eredetileg tervezett 1350 ezer m3/d ■ 73 Az anoxikus zóna kétszintű medencéi még lefedés előtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom