Juhász Endre: A csatornázás története (MAVÍZ, Budapest, 2008)

A csatornázás kezdeti lépései Magyarországon

Az 1838-as árvíz Budán

2. A CSATORNÁZÁS KEZDETI LÉPÉSEI MAGYARORSZÁGON

LENT BALRA Pesti rakpart zsilipjei az 1876-os árvíz idején

LENT JOBBRA A budai betorkolló csatornák az 1876. évi árvíz idején. Térképvázlat a fővárosi mérnöki hivatalvezetője,

Martin Ottó aláírásával2

2 Nagy L„ 2007.

3 Habsburg József Antal János főherceg (1776-1847).

REFORMKORI ÓVATOS LÉPÉSEK - A KÚT, A PÖCEGÖDÖR ÉS A TRÁGYADOMB BÉKÉS EGYÜTTESE

A köztisztasági viszonyoknak az egész országra kiterjedő megismeréséhez hozzátartozik a XIX. sz. elején - példamutató jelleggel Pesten - 1808-ban, később a Széchenyi által is támogatott Szépítő Bizottság megalakulása. A bizottság lelke és motorja az elnöklő József nádor1’ mellett az első városrendezési terv megalkotója: Hild János (1766-1811) volt. Munkásságát 1811-ben bekövetkezett halála után fia, Hild József (1789-1867) folytatta. A Bizottság összeállítása mai szemmel nézve is rendkívül demokratikusnak tűnt. A nádor mellett három tanácsnok, három választott polgár működött. Bizottsági tag volt még egy építész, egy mérnök, egy kőműves, egy ács és néhány városi tisztviselő.

A bizottság programja - a Hildek befolyása révén - elsősorban a városrendészeti és építési feladatokra terjedt ki. Mindemellett a köztisztaságot érintő