Juhász Endre: A csatornázás története (MAVÍZ, Budapest, 2008)
A csatornázás fejlődése a II. világháború után
4. A CSATORNÁZÁS FEJLŐDÉSE A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁN A miskolctapolcai Olasz-kút építése zeit és csapadékvizeit hivatott elvezetni. A létrejött hálózat részben egyesített, részben az újonnan beépített területeken elválasztott rendszerben épült. A központi városrész egyesített rendszerű észak-déli irányú főgyűjtője a Gábor Áron térig épült ki. A betoncsatorna itt 205/235-ös szelvényméretü. A Gábor Áron téri végátemelő mű egy csigás átemelő, amely az ország első ilyen típusú berendezése volt. A száraz, illetve zápor ideji szennyvizek a Tisza vízellátásának megfelelően gravitációs vagy gépi úton jutottak a befogadóba. 1992 novemberében üzembe helyezték pletykafalusi városrész elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna-hálózatát, majd a nyugati és a tiszaligeti városrészét. A keleti városrész (a Tisza jobb és a Zagyva bal partja) egyesített rendszerű csatornahálózatának kiépítését még 1938-ban kezdték meg. A 2002-ben befejezett csatornázási projektben elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna-hálózat épült ki. Szandaszőlős elválasztott rendszerű hálózatát 1984-ben kezdték meg kiépíteni úgy, hogy a szennyvíz a Tisza alatti átvezetéssel jut az új tisztítótelepre. A 32 000 m3/nap kapacitású városi szennyvíztisztító telep fogadja Tószeg, Rákóczifalva Rákócziújfalu, Szajol, Besenyszög, Jászalsószentgyörgy, Szászberek, Újszász és Zagyvarékas kommunális szennyvizeit is. Szolnok város csatornahálózatának teljes hossza 428,7 km, ebből egyesített rendszerű 103,1 km, amely anyagát, átmérőjét és életkorát tekintve igen heterogén képet mutat. Döntően 30-40 cm-es csatornák épültek, ezek együttesen 66%-ot képviselnek. Anyagát tekintve 86,6% beton, 9,7% azbesztcement, 3,6% műanyag és 0,1% acél csőanyagból épültek a csatornák. Jelenleg 5 tiszai bevezetés üzemel vészkiömlőként. Az elválasztott rendszerű csatornák hossza 325,6 km, anyaguk 90%-ban KG- PVC, 10% azbesztcement. Ezek utóbbiak 30%-a átlagosan 25 éve épült, 60%-a 1998-2002 között készült el. BALRA Az első szennyvíztelep tervrajza 1910-ből JOBBRA A miskolci csatornahálózat 1940-ben MISKOLC ÉS TÉRSÉGÉNEK CSATORNÁZÁSA A borsodi megyeszékhely a Bükk hegység déli lejtőjének szélén, az Alföld északi határán nyúlik el. Gazdaságföldrajzi helyzete már korán kiemelte és helyezte
