Garami Tibor - Gőbel József - Párnay Zoltán: Budapest csatornázása. Pest város 1847. évi csatornázási szabályrendeletének 125 éves évfordulójára (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972)
I. A csatornamű (A csatornahálózat)
kőagyag és 276 fm 60/90 cm belméretű pillértégla szelvény létesült. A XII. kér.. Csillebérci Úttörőtábor szennyvízlevezető csatornája rekord idő alatt — 1949. április 25. és szeptember 1. között — épült meg. Az egy naptári napra eső átlagos fektetési sebesség tehát 57 m volt. A csatorna nyomvonalát a Farkasvölgyi és Irhás-árok mentén jelöltük ki, a Budaörsi úttól Csillebércig. Összesen 7444 m hosszú, 0 30 cm, 0 40 cm, 0 50 cm és 35/52,5 cm méretű szelvény épült portlandcement, S 54 és karbobid anyagból. Említettük már, hogy Újpest szennyvizei a múlt században a hajógyári öbölbe folytak. A szeszgyár és bőrgyárak sok szerves anyagot tartalmazó szennyvize elviselhetetlen bűzt terjesztett az öbölben. Az 1872. évi kolerajárvány idején a járvány leküzdésére alakult bizottság a pesti lakosok védelme érdekében a gócnak tekintett újpesti szennyezést meg akarta szüntetni. A II. táblázat. Az újpesti főgyűjtő adatai Főgyüjtöszakasz Építés ideje Vízlevezető képesség m3 s H ossz m o-l •<L> UJ Szelvényméret Alak Cserhalom utca (Angyalföldi szív. telep Meder utca) 1949 1950 2.2 858 1,3 156/156 kör Vészkiömlő * Meder utca és Váci út (Cserhalom u. Árpád út) 1886 1887 2,4 1666 1.0 130/195 tojás Vészkiömlő * * 2524 * A kiömlő 520 m hosszú. 130/195 cm méretű (a régi főgyűjtő alsó szakasza volt). Távirányítású zsilipjeit az angyalföldi szivattyútelepről működtetik ** Az újpesti híd vonalában épült, a hajógyári öbölbe torkollik, mérete 120/60 cm-4 A XII. kér., csillebérci úttörőtábor csatornájának építése (1949) (Fotó: Köze lka Tivadar) Az újpesti főgyűjtő Cserhalom utcai szakaszának megépítése előtt az északi városrész szennyvizei a Meder utcai kiömlőn keresztül így folytak a Dunába szennyvizeket a nagy Dunába kívánták átvezetni. Ez indította el az újpesti főgyűjtőcsatorna megépítését. Az 1880-as évek közepén az állam, a főváros és Újpest község közös költségén készült el a főgyűjtő a Váci úton és a Meder utcán át a Dunáig, szabad dunai ki- torkollással. Miután 1942-ben üzembe helyezték az angyalföldi szivattyútelepet, mód nyílt arra, hogy az újpesti szennyvizek ne parti kiömléssel, hanem a szivattyútelep nyomócsövén keresztül jussanak a Duna sodorvonalába. A háború közbejötté miatt a munkálatokat csak 1949-ben kezdhettük meg. Ekkor a szivaty- tyútelep és a Meder utca között megépült a főgyűjtő Cserhalom utcai szakasza. 69
