Garami Tibor - Gőbel József - Párnay Zoltán: Budapest csatornázása. Pest város 1847. évi csatornázási szabályrendeletének 125 éves évfordulójára (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972)
I. A csatornamű (A csatornahálózat)
Budapesthez csatolt települések: Duna-balpart a) Újpest. A mai Újpest három településből: az akkori Gyáli-tó levezetőjének torkolatánál létesült Istenhegyi szőlőtelepből, Új-Megyerből és az attól északkeletre fekvő Káposztásmegyerből fejlődött ki. A mai Újpest területén az első ház 1831-ben épült (határkocsma). A szabadságharc után a község fejlődése megtorpant, de a hatvanas években annál gyorsabbá lett. 1868. január 13-án már nagyközség. A lakosság száma 1831- ben mindössze 12 fő volt, 1890-ben pedig már 23 521 főt számláltak össze. A község útjait 1870-ben kezdték kövezni. Közcsatornák építésének első nyomait 1870-ben találjuk. Stern Ignác szeszgyártulajdonos és Lőwy Ármin ekkor határozatot kaptak, hogy egyezségen alapuló jogérvényes ítélet folytán a temető előtti csatornát, aminek „már befejezve kellene lenni, haladéktalanul munkába vegyék”. Ez a csatorna meg is épült, de a kikötőbe torkollott, és a későbbi években emiatt tömérdek baj származott. Jókai Mór — az újpesti öbölben uralkodó állapotok miatt — a parlamentben, 1872. április I2-én interpellált Tóth Vilmos belügyminiszternél. A pénzügyminiszter és a belügyminiszter ezután a vármegye alispánját sürgős intézkedésre utasította azzal, hogy a csatornát a szabad Dunába kell vezetni, „mert a kikötő vizének és légkörének megfertőzését főleg a szeszgyárból kiömlő szennyvíz okozza”. A vármegye alispánja a szeszgyár csatornájának más irányú elvezetését nem találta kivihetőnek. Végül is a kormány elhatározta, hogy az öböllel párhuzamosan főgyűjtőt épít a Váci úton és azt a Köszörűs árok helyén (XIII., Meder u.), a nagy Dunába torkolhatja. Az újpesti főgyűjtő néven ismert csatorna az 1886— 1887. években épült. Üzemeltetését a budapesti államépítészeti hivatal látta el; a költségek 72%-át a főváros, 28°0-át Újpest térítette meg. Újpest 1887. évi közgyűlésének 145. sz. jegyzőkönyve szerint — a belügyminiszter 1884. évi 1887. sz. rendeleté alapján — Újpest község a Váci úti főgyűjtő építési költségeihez (109 321 frt 76 kr)6,l9%-kal járul hozzá, amelyből 2,69'%-ot a csatornahasználókra háríthat át. 1887-ben Újpest egy mérnöki állást szervezett az utak rendezésére, 1894-ben végezték el a község lejt- mérését. Károlyi Sándor a „Gyáli-csatornát” 1891-ben Újpestnek ajándékozta. A község 1892-ben megengedte, hogy az ingatlantulajdonosok a lecsapolócsatorna fedett szakaszába szennyvizeiket beköthessék. A 100 forint bekötési költséget a csatornák karbantartására fordították. Újpest 1911-ben megyei város lett. 1929-ben alkották meg „Újpest megyei város építési szabályrendeletét,” ennek XVII. fejezete intézkedik a csatornázásról. A város 500 ha-nyi területét csatornázták egyesített rendszer szerint két különálló (egyesített) vízgyűjtő- területen. b) Rákospalota. A török uralom alatt elpusztult az ősrégi település. Hozzá tartozott a Megyeri-rév. Területéből vált ki Újpest. Földműves község lévén, csak lassan fejlődött. A századforduló éveiben kezdett a lakosság munkás- és tisztviselőelemekkel bővülni. 1923 óta rendezett tanácsú város. A város csatornázási terve 1928-ban készült. A hálózat egyesített rendszerű főgyűjtője a főváros területén belül, a Dorozsmai utcában vonult volna. A vízjogi tárgyaláson azonban a főváros műszaki vezetősége ezen utca helyett a Szőnyi utat jelölte ki. A csapadékvizek a Rákos-patakba, az ötszörös hígításon aluli szennyvizek pedig a Rákosvölgyi főgyűjtőbe jutottak volna. A gyűjtőcsatorna az akkori rossz gazdasági helyzet miatt nem épült meg. A városmag egy részén a hálózatot megépítették. A szenny- és csapadékvizeket a Szilas-patakba vezették. A szennyvizet a közcsatornákba csak helyi tisztítás után volt szabad bevezetni. Rákospalotához tartozik az Istvántelki MAV-lakó- telep, amelyet 1910-ben csatornáztak, és a hálózatot a főváros Komáromi úti csatornájába kötötték be. c) Pestújhely. Rákospalota szerves része volt. 1905- ben lett önálló. Az 1912-ben elkészült általános csator59
