Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)

Magyar vízimérnökök

A szegedi nagy árvíz után tagja volt annak a szakértői bizottságnak, melyet a kormány állított össze. 1881. április 16-án halt meg Szegeden.

232. Kaufmann J. V. iSzapőr-hadnagy és mérnök volt, aki 1770- ben Oroszvárnál a Dunán építendő rőzsegát tervét készítette el, a szomszédos területek vízrajzával együtt. 1766—69-ben a naszádosok kerületének térképét másolta, majd a bácsi kamarai uradalmat mérte fel részletes vízrajzzal.

233. Kecsey Ferenc. 1797-ben született Dabason. Szigorlatait az Institutumban 1819-ben tette le, de oklevelét csak 1823-ban vette ki. Az oklevelek anyakönyvében még Ketse néven szerepel. A Duna- térképezésnél dolgozott. Először 1827-ben a Duna tolnai szakaszán mért Huszár vezetése alatt, majd 1833-ban a Tachtalia-zuhatag és a Vaskapu között folytatott felméréseket, mint hajózási mérnök. Az 1838-i pesti nagy árvíz után sürgősen felrendelték Pestre a város szintezésére. 1846-ban a Hajózási Osztály mérnöke volt.

234. Keczkés Károly. Részletes életrajzát Sárközy Imre írta meg a Magyar Mérnök és Építész Egylet Heti Értesítőjében, 1896-ban. Keczkés 1798. november 18-án született Lőcsén. Ott és Késmárkon ■végezte középiskolai tanulmányait. Oklevelet az Institutumban kapott 1822. április 5-én. 1823. május 17-én a Duna-térképezéshez fi- guráns-mérnöknek nevezték ki. 1824-ben már fizetéses mérnök. 1829-ben hajózási mérnökké lépett elő. 1830 táján a Rábán és Pinkán dolgozott, ahol folyómeder-metszeteket vett fel, és a Rábán zsilipet tervezett. 1832-ben Berger Lajossal a pesti Duna négy kereszt- metszetét készítette el. 1837-ben a Nyitrán tervezett egy malomgátat. Ugyanezen évben Pozsonyba helyezték át főmérnöknek, majd rábízták a Liedmann Emilnek, az Építési Igazgatóság megbízásából készített szabályozási terveinek felülvizsgálatát. Ez már Széchenyi miniszter intézkedése volt 1848-ban. 1846-ban az Építési Igazgatóság segédje volt.

Dunai munkálatai nem sokáig tartottak, mert közben más megbízatást kapott. így pl. 1845-ben résztvett a fiúméi kikötő terveinek tárgyalásában, majd Vásárhelyi halála után ő foglalta el helyét a Tiszán folyó munkálatoknál. 1847-ben a »Tiszavölgy könyvéiben — mint a Társulat ideiglenes főmérnöke — ő adott egy ártérkiszámítást, védmunkálati költségvetést és szakvéleményt a vízszerkezetekről. Rövidesen főmérnök lett.

Amikor Széchenyi 1848-ban miniszteri kinevezést kapott a közmunka és közlekedési minisztériumban, magával vitte az általa nagyrabecsült Keczkést is, s a víz-szabályozási osztály főmérnökévé léptette elő. A szabadságharc megszüntette Keczkés tiszai munká64