Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)
A Tisza-völgy felmérése és szabályozása - 2. A Bodrog és eredő folyói
1863-ban kormány felhívásra több, nagyjából azonos tervet készítettek. 1865-ben háromféle terv is készült e csatornáról, amelyek Tiszaberceltől vezették volna ki a Tisza vizét. Ugyancsak 1865-ben Herrich Károly készített másik két hivatalos tervezetet. Ezeket a tervezeteket Lechner Gyula részletesen el is bírálta. (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közleményei. 1867.) A hivatalos színezetű terveken kívül voltak más tervezetek is. 1863-ban Klausz Márton, Bodoki Károly és Boros Frigyes dolgoztak ki egy tervezetet, amely a Felső-Tiszából indult volna ki és az Ér völgyén vonult volna végig, s így jutott volna a Hármas-Körösbe. Iránya lett volna: Tiszaújlak—Batár folyócska — Túr folyócska — Szamos—Kraszna—Ér—Berettyó—Gyoma. Hossza mintegy 227 km lett volna, s elsősorban öntözés céljára lehetett volna használni. Olyan jól figyelték meg a terepet, hogy felismerték egy hajdani ős- folyó-rendszer irányát, és a Tiszától a Körösig abban vezették tervezett csatornájukat. Igaz, hogy nem egészen eredeti volt a tervük, mert Beszédestől kezdve Lammig többen is fel akarták használni ezt az egykori természetes medret. A kiegyezés előtti években annyira a felszínen tartották magukat a különböző tervezetek a közép-tiszai csatornáról, hogy azokat 1867-ben még sokszorosított térképeken is közrebocsátották. Voltak e tervek között olyanok is, amelyek nem fordítottak figyelmet a terep ősi vízrendszerére, hanem pl. a Tiszalöknél kivezetett vizet a Hortobágyon át vezették volna, Mátánál metszve a Hortobágy folyócskát, s úgy jutottak volna Ecsegnél a Berettyó völgyébe. A Tiszának szabályozása azonban nem engedte, hogy a középtiszai csatorna-tervek bármelyike is eljuthasson a megvalósulásig. Egyébként is a Tisza kanyarainak átmetszése és védtöltéseinek megépítése még nem fejezte be a Tisza-völgy szabályozását és ármentesítését, mert a mellékfolyók problémáját is meg kellett oldani. 2. A Bodrog és eredő folyói Súlyos vízrajzi problémája volt az Alföld északkeleti zugának a Bodrog és eredő vizeinek, Borsova,, Latorca, Ung, Labore, Ondava, Tapoly, s az általuk alkotott Szernye-mocsár felmérése, szabályozása, lecsapolása és ármentesítése. Itt a természeti viszonyok következtében volt nehéz a vízrajzi helyzet. Az Északkeleti-Felvidék ugyanis minden elődombságok nélkül, hirtelenül szökken ki egy vulkáni vonulattal az alföldi síkságból, s a hegyvidék meredek lejtőin sebesen lerohanó vizek esése a síkságon egyszerre lecsökkenvén. törmeléküket gyorsan ejtik le. Még inkább súlyosbítja a hely197
