Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)
A Tisza rendszeres felmérését megelőző vízi tervek, rendelkezések és munkálatok országos áttekintése
egyeseknek érdeke volt bizonyos vízfolyások, fattyúágak megszüntetése, mások viszont ellenállottak ennek, mert féltek, hogy újabb árvízveszélyt szakasztanak rájuk. Amikor a megyék munkálatai már koordinált viszonyba jutottak egymással, akkor meg az érdekeltségi, illetve költségviselési arány megállapítása okozott nagy nehézségeket. Jellemző erre pl. Pest megye 1838. február 13-i határozata: »A közönséges erővel munkába veendő töltésekre csak mindenki azon arányban tartozván részt venni; amennyiben annak hasznát tapasztalni fogja, ezt pedig addig tudni nem fogja: mígnem világos haszon nem tapasztaltatik... a Ttes vármegye pénztárából tétessenek meg előlegesen a szükséges költségek, vagy pedig költsön veendő pénzzel állíttassanak fel a czélban lévő töltések, és azután mindenki tapasztalandó hasznához képest tartozzon azokat megtéríteni«. Ilyen felfogás mellett természetesen nehezen haladhattak előre a munkálatok. Még szerencse, hogy a felmérés és térképezés a megyéktől függetlenül történhetett, mert különben vége-hossza nem lett volna az akadékoskodásnak. A szabályozási munkálatokhoz szükséges felmérések és térképezések Széchenyi munkábalépése előtt sem történtek megyei költségekből. A műszaki munkálatok kész kiadásait a kamara utalványozta, minden esetben a só felemelt árából, végeredményben tehát minden társadalmi réteget egyformán terhelő fogyasztási adóból, de a megyéknek kellett kiállítani a szükséges munkaerőt, gyalogos és igás napszámosokat, valamint ugyancsak a megyéknek, illetve községeknek kellett gondoskodniok a mérnökök fuvarjairól, segédmunkásairól, szállásáról. A megyéknek tehát semmi kész kiadásukba nem került a felvételezés és szabályozás, mert minden kitelt a jobbágyi munkaerőkből. Az érdekelt birtokosok sem járultak hozzá mással a munkához, mint munkaerővel, kivévén olyan eseteket, amikor társulati alapon készültek bizonyos építkezések; pl. a Beszédes által épített Nádorcsatorna. A vízi munkálatok egyes feladatai, illetve szakaszai a következő időbeli rendben történtek. A múlt század első felében a felmérés és térképezés volt előtérben, mert hiszen ezeknek meg kellett előzniük a rendszeres szabályozási munkálatokat. 1846-ig már megtörtént a Duna, a Tisza, a Körösök, a Berettyó, a Bodrog, részben a Maros és a többi tiszai mellékvizek részletes térképezése, s részben a Rábáé, a Dráva a Murával, a Száva a Kulpával. Szabályozási munkálatok azonban ebben a fél században csak elvétve és csak kisebb mértékben történtek, csupán a Fehér-Körös Nádor-csatornája, a Sárvíz-csatorna, a vaskapui munkálatok voltak jelentősebbek. 141
