Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum (Tankönyvkiadó, Budapest, 1955)
X. Az Institutum Geometricumban oklevelet nyert nagynevű mérnökök - 4. Beszédes József
gyekben igen nagy területeket szabadított meg az ártól. 181 Cihán kezdett a Kapos és Sárvíz lecsapolásával és szabályozásával foglalkozni, s ez a munkája majdnem egész életén át foglalkoztatta. Közben érdekelte a Fertő és Hanság lecsapolása is, 1828- ban pedig a Rába szabályozásáról készített tervezetet. 1830-ban Széchenyivel az Alduna szabályozásával kapcsolatos előzetes tájékozódást hajtott végre, de a továbbiakban Széchenyi inkább Vásárhelyivel lépett műszaki terveit illetőleg kapcsolatba. Nagyon sokat dolgozott Beszédes a Körösök, főleg a Fehér- Körös szabályozásán is, elkészítve az utóbbinak egy hosszú csatornáját is. Csupán az utóbbi munkája 1834-től 1840-ig tartott. A Duna kanyaraiból is ő vágta ót időrendileg a legelsők közül valókat, Baja és Bátaszék között. 1836-ig már 600 km hosszú csatornát ásatott. Dolgozott a Berettyó, Sebes-Körös, Labore, Fel- ső-Tisza szabályozásán is, s az utóbbi folyón ő hajtotta végre a legelső szabályozási munkálatok egyikét. Dolgozott az Ipolyon és Bodrogon is. Elméleti, meg nem valósult nagy csatornaterve a Kolozsvártól Grácig vezető hajócsatorna. Ezt a tervét 1836-ban vetette fel először a „A Magyar Országi hajós folyó nagy ágazat. . .” c. értekezésében. 1837-ben Pest megye állott melléje elsőnek; 1839-ben az országgyűlés rendei is nagy érdeklődést mutattak nagy terve iránt, s meg is alakult egy „Duna—Tisza Társaság”, mire ő kiadta a részletes csatornatervet, „Kolozsvártól Grácig hajózható országos nagy csatorna tervének, és a’ földszín’ ’s ío- lyó-vízágy ótalmi elvének rövid előadása” c. művét. Nagy kortársa, Vásárhelyi Pál azonban szembehelyezkedett e tervvel, Széchenyi viszont melegen támogatta. Óriási csatornájának tervét az országgyűlés is elfogadta az 1840. évi 38. t. c.-ben, de az ezt követő hosszú vita eltemette a magyar föld eme legnagyobb csatornájának gondolatát. E nagy csatornán kívül számos csatornát tervezeti még Beszédes, pl. a Hernád és Garam között, továbbá egy csatornát, amely Zemplén összes folyoit szabályozta volna, ezenkívül egy Duna —Dráva-csatornát is. Vízépítői munkásságából különösen két elvet domborított ki. Az egyik az, hogy „féreszorító csatornát” kell építeni a vizenyős mélyedések peremén, amelyek nem engedik a vizeket a legmélyebb területre behatolni és ott összegyűlni, mert azutan nagyon nehéz azokat onnan kivezetni. A másik pedig az, hogy 111
