Fejér László: A Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodásának utolsó évtizedei (1975-2010) (Vízügyi Történeti Füzetek 19. Szolnok, 2013)
Folyószabályozás és árvízvédelem - Amikor a Duna és a Tisza egyszerre „támad" - a 2006. évi árvíz
A veszélyes helyzetre tekintettel úgy döntöttek, hogy a téglaburkolatú töltést ezen a belterületi szakaszon áthelyezik. A munka még 2001-ben megindult, de a folytatás finanszírozására már a 2003. februári kormánydöntés után nyílott lehetőség. A 650 m hosszú új töltés átadására 2004-ben került sor. A munkák során elbontották az 1934-ben, még a Középtiszai Ármentesítő Társulat által kiépített 2477 m-es, víz felőli oldalon téglafalazatú szakaszt, amely rézsűborítás az utóbbi évtizedek tapasztalatai alapján nem a legsikeresebb hullámverés elleni védekezésnek bizonyult, de egy részét mementóként meghagyta az igazgatóság vezetése. Amikor a Duna és a Tisza egyszerre „támad" - a 2006. évi árvíz A hazai árvízi gyakorlatban elég ritka eset, hogy a Duna és a Tisza áradása egybeessék, de előfordulhat. Szempontunkból ennek azért van kiemelt jelentősége, mert a magas dunai vízállás befolyásolja a Tisza árhullámának levonulását is, többnyire azzal, hogy Titel alatt visszaduzzaszt a Tisza medrébe. így aztán előfordulhat az a képtelennek tűnő helyzet is, hogy Szegeden előbb tetőzik a Tisza, mint pl. Szolnokon. A Közép-Tisza vidékén már 2005-ben is voltak árvízi jelenségek, szerencsére a legmagasabb vízállások megmaradtak a másodfokú készültséget jelentő szinteknél. Szolnoknál például a Tisza április 9-én nem lépte túl a 735 cm-es szintet, de mindez elég volt ahhoz, hogy a Zagyva a torkolatától számítva mintegy 15-20 km-en visszafelé folyjon.105 Három héttel később nem kellett hozzá sok, csak a tiszai vízgyűjtőn egy kiadós csapadék, s néhány napra rá Szolnokon újra tetőzött a tiszai árhullám. A 2005. év - 1999-hez hasonlóan - különösen az Alföldön kiemelkedően csapadékos volt. Az Alföldre lehullott, a sokévi átlagot 50%-kal meghaladó csapadék előrevetítette egy komoly belvíz kialakulásának lehetőségét. A vízgyűjtőkön esett jelentős mennyiségű csapadék pedig megteremtette a feltételeket egy igen magas árhullám kialakulásához.* 107 A hegyekben felhalmozódott hókészletet a decemberben lehullott csapadék határozta meg, amelynek mértéke közel négyszeresét tette ki az átlagosnak. A számítások szerint februárban a Tisza vízgyűjtőjén 5,8 km3 volt a hóban tárolt vízkészlet. A szakemberek remélték a lassú olvadást és inkább az olvadáshoz kapcsolódó tartós csapadéktevékenységtől tartottak. 2000-ben, a rekord árhullám elindulásakor 3,6 km3 hó volt a vízgyűjtőn, ám arra olvadáskor még 69 mm-nyi csapadék hullott.108 Még ijesztőbb értékről szóltak a híradások március első felében. A mérések alapján azt valószínűsítették a szakemberek, hogy a Tisza Szegedig terjedő vízgyűjtőjén a hóban tárolt vízkészlet eléri az addig példa nélküli 9 km3-t. Az előjelzéseket értékelve a KÖTI-KÖVIZIG109 mérnökei megállapították, annak ellenére, hogy az utóbbi években több helyütt (Tiszaroff, Tiszasüly, Tószeg) is végeztek töltésrekonstrukciót, a Tisza töltéseinek fele nem alkalmas a 2000. évi nagy áradási szintet meghaladó hullám mederben tartására. A növekvő veszélyeztetettség láttán a kormányzat az abban az évben az árvízi, belvízi közmunkákra előirányzott négyszázmilliós keretet megemelte 1 milliárd forintra.110 107 '“■Szolnoknál tetőzik a Tisza, visszafelé folyik a Zagyva. Szolnok, 2005. április 9., MTI 507 Dr. Kovács Sándor: Árvíz - 2006. Hidrometeorológiai elemzés. Közép-Tisza, 2006/2. 108Laczi Zoltán: Még kérdéses az árhullám nagysága. Új Néplap, 2005. február 15:, Laczi Zoltán: Nem kizárt a nagy árhullám. Új Néplap, 2005. március 10. '09A KÖTIVIZIG 2004 januárjától Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (KÖTI- KÖVIZIG) néven működött egészen 2012 januárjáig. "° Pűkász Endre: Közmunkások dolgoznak a gátakon. Új Néplap, 2005. március 22.
