Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
Ember és természet (Glatz Ferenc)
1566-1582 1566. Megkezdődött a Buda és Pest közötti összeköttetést tehetővé tévő állandó hajóhíd építése. A Báthoriak ecsedi várának képe egy 1 688-ban megjelent német könyvben Gyula várának védelmében pedig a Körös medrét vezették el nyugatabbra. A Begát viszont éppen a török háborúk után terelték el Temesvár védelmére. Ezek a vízi munkálatok növelték ugyan a várak értékét, de óriási pusztítással is jártak: a mesterségesen felduzzasztott folyók medre és völgye elmocsaraso- dott, és az egykori vízfolyások szinte belevesztek az in- goványokba. Részben ezért is vált vizeink és mocsaraink megromlott állapota a 18-19. század új Magyarországot építő nemzedékeinek szinte megoldhatatlanul bonyolult, sok pénzt, munkát igénylő problémájává. A Király-fürdő napjainkban Ezek a mocsarak Ezek a mocsarak voltak erős menedéke a magyarságnak tatár és török pusztítás ellen, s egyúttal ígéret földe a szabad vallásgyakorlatnak. Ide se lovas hadakkal, se ágyúkkal, se missionáriusokkal nem lehetett behatolni. Ill a berek, nádak, erek.! ez ; volt a bölcs hadi taktika, ha túlnyomó ellenség jött, ha a döntő ütközet elveszett. S hiába telepített le a hódító új népet az elhagyott falvakba: az onnan kipusztult, vagy magyarrá lett, mint Szentesen a gyulai pasa által betelepített törökök. Jókai Mór A Fertő-tó Wolfgang Lazius térképén (1 556) 1566. Szokollu Musztafa budai pasa parancsára hozzáfogtak Budán a Rudas- és a Király-fürdő megépítéséhez. A munkával 1576-ban végeztek. 1568. A16. század második felében ismét szárazabbra fordult a klíma, s a Fertő, valamint a Hanság vize annyira leapadt, hogy még a halállomány is kipusztult. A bécsi kormány bizottságot küldött ki az apadás okainak kiderítésére. A szakértők azonban a csapadékviszonyok időleges megváltozását figyelmen kívül hagyva azt állapították meg, hogy minden gond okozója Nádasdy Tamás volt nádor özvegye, Kanizsay Orsolya, aki a Répce vizét - mely korábban a Fertőbe ömlött - nyugati irányba, Bősárkány felé vezettette el. 1569. október 26. Miksa király III. dekrétumának 21. cikkelye (Pozsony és Komárom vármegyék munkája felétek a szigetbe áttétele a Duna víztorkolása gátjaihoz és töltéséhez) az 1568-as árvíz pusztítására hivatkozva intézkedik a Csallóköz már meglévő, régi gátjainak helyreállításáról, a vidék árvédelmének fejlesztéséről. ... mivel a Dunának gyakori és igen nagy kiáradásai köztudomásúak, amelyek ebben és a múlt évben is az egész Csallóköznek akkora kárt okoztak; jövőre az ilyen károknak elhárítására szükséges, hogy a régi gátakat és töltéseket... ismét kijavítsák, és némely helyeken megújítsák. ... Pozsony és Komárom vármegyének a megnevezett szigeten lakójobbágyai az említett tizenkét napi munkából hatnapi munkát a jelzett töltések kijavításárafordítsanak. 1577. Ez évből maradt fenn a kukorica első írásos említése Magyarországon, törökbúza néven. 1582. Peter Maurice német technikus a londoni Temze hídja alá nagyteljesítményű vízkerék-hajtású szivattyút rögzített, amely a folyó vizét a városi vízvezeték-hálózatba juttatta. A gépezet hosszú ideig a nagyvárosok vízellátásának mintájául szolgált Európában.
