Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A két világháború között
1928 1928-1929 1929-1930 1928. * Léczfalvy Sándor (Moha) oki. mérnök, a műszaki tudományok kandidátusa, a hazai vízellátás, csatornázás, víztisztítás, vízelvezetés kérdéseinek szakértője, a VIZ1TERV osztályvezetője, (t Budapest, 1998. december 13.) Nagykanizsán 230 km hosszú, egyesített rendszerű csatornahálózat épült. A műegyetemi hidraulikai laboratórium egy részlete A budapesti műegyetem Vízépítéstani Tanszékén megkezdte működését a Rohringer Sándor professzor által tervezett, 670 m2 alapterületű hidraulikai laboratórium, amely méretei alapján Európában akkortájt a nyolcadik legnagyobb laboratóriumnak számított. Itt végezték hazánkban az első kisminta vizsgálatot a bogyiszlói Duna-meder átvágásával kapcsolatos hidraulikai kérdések tisztázására A Magyar Dunántúli Villamossági Rt. a tatai Öreg-tavat lecsa- poltatta, és új műtárgyakat építtetett bele, majd 1929. őszén újból felduzzasztottá. A pécsi püspöki uradalom Mánfa környéki „Sikonda” erdőrészében szénkutató fúrás közben 420 m mélységből percenként 15001,35,6 “C hőmérsékletű víz tört fel. Megépült Hévíz község csatornaművé. A napi 150 m3 kapacitású szennyvíztisztító telepen Magyarországon első ízben alkalmazták a Simplex-rendszerű biológiai tisztítást. 1928 A Soroksári Duna-ág alsó végénél megépített tassi zsilip tartósan az árvízszintig duzzasztotta a Duna-ág vizét, ezért megkezdték a Csepel-szigeti árvédelmi töltések mögött egy belvíz- és szivár- góvíz-levezető csatornarendszer kiépítését. Az így összegyűjtött vizek átemelésére 1930-ban megépítették a dömsödi szívaty- tyútelepet. Párizsban az Energia Világkonferencia bizottságaként megalakult a Nemzetközi Völgyzárógát Bizottság (KŐID), amely csakhamar önállósította magát. Az ICOID a 15 méternél magasabb gátakkal, továbbá folyami duzzasztóművekkel foglalkozik. Magyar- ország 1967-ben csatlakozott a nemzetközi szervezethez. majd 1980-ban megszüntette tagságát. 1 929. január 1. A hazai folyókvízrajzi viszonyainak nyilvántartásával és kutatásával foglalkozó Vízrajzi Osztályt átszervezték, s Zuber Ferenc igazgatása alatt létrehozták a Földmívelésügyi Minisztérium fennhatósága alá tartozó Vízrajzi Intézetet. Az Intézet feladata lett - többek között - a szükséges adatok összeállítása a dunai államok rádióadói által ugyancsak ez évtől megkezdett napi, meghatározott órarend szerinti vízállás-jelentések sugárzásához. március A Dunai Állandó Vízügyi Bizottság (CRED) kezdeményezésére megindult a Duna vízrendszerében a rádiós vízjelző szolgálat. április Az országgyűlés által jóváhagyott III. te, 15 évre előre meghatározta a vízi munkálatokra (mederszabályozási és víziút-fejlesztési) fordítható állami költségvetési kereteket, s előirányozta a Hármas-Körös második (békésszentandrási) vízlépcsőjének megépítését. június Az osztrák vízmunkákkal összhangban a Lajta Vízrendező Társulat megkezdte a Lajta szabályozását. A következő év áprilisában befejezett munka során az árvizek levezetésére két medret alakítottak ki a folyó számára. Az egyiken malmokat és öntözőműveket helyeztek el, míg a másiknak (a régi Megyei Kanálisnak) az árapasztás feladatát szánták. 1929. július 27. Befejeződött a 63,5 km hosszú, s kis emésztőképességű Túr új medrének kiépítése. A 11,5 km hosszú új Túr-csatornát br. Kende Zsígmond, néhai társulati elnökről nevezték el. A12 hónapos munka során 1 350 000 m3 földmunkát végeztek. A Túr - szabályozásának keretében megépült a tiszai torkolatban az ún. torkolati bukógát. szeptember 1. A Balatoni Szövetség - Kaáli Nagy Dezső tervezésében és kivitelezésében - felállítatta Balatonföldváron, a kikötő melletti parkban a Balaton első kormánybiztosának, Kvassay Jenőnek emlékművét. 1929. A Balaton vizének baktériumtartalmáról, valamint a Tihanyi-félszigettől mintegy 400 m távolságban, júliusban vett víz- és iszapmintákból kitenyésztett baktérium-populáció összetételéről közzétett tanulmányában (Vizsgálatok a Balaton vizének baktérium-tartalmáról) először Zih Sándor számolt be a tudományos közvélemény előtt. Magyarországon az első tál aj vízszi n t- megfigyelő csökút-hálózatot kiépítését kezdte meg Rohringer Sándor műegyetemi profesz- szor a Duna-Tisza közén. A Széchenyi Tudományos Kutatási Alap támogatásával indított munkát (149 kút kiépítését) 1934-ben fejezték be. A kutatás célja a tervezett alföldi erdőtelepítések hatásainak tisztázása volt. A szerencsi községi fürdő homlokzata
