Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A dualista korszak vízügyeinek fejlődése
1911-1912 Ivóvízvédelem és vízerőhasznosítás Az országgyűlés által megerősített XVIII. törvénycikk az 1885. évi vízjogi törvényt kiegészítve intézkedett az ivóvizek minőségi és mennyiségi védelméről. Az 1880- as évektől rohamosan szaporodó ártézi fúrásokkal kapcsolatos törvényrendelkezés megszigorította a vízpazarlást, a közhasználatra szolgáló vizek számára védőterületek kialakítását írta elő és a köztulajdonnak tekintett ártézi vizek felhasználását hatósági engedélyhez kötötte. Az I. világháború utáni években a kultúr- mérnökségek e rendelkezés folytán kapcsolódtak be az ivóvíz-ellátási feladatok megoldásába. Az ország vízerőkészletének Viczián-féle kataszterére támaszkodva ugyanez a törvény intézkedett a fejlődő ipar energiaigényének kielégítése érdekében a vízerő fokozottabb kihasználásáról. (Itt kell megemlíteni, hogy Viczián Ede: Magyarország vízerői c. könyvét a megnövekedett érdeklődés kielégítésére Kaáli Nagy Dezső, a balatoni kikötők építője Az ő vezetésével kezdte meg 1912.januárl-én működését a siófoki székhelyű „Balatoni Kikötők m. kir. Felügyelőség"-e A margitszigeti víztorony Avasbeton víztorony Zielinszki Szilárd műegyetemi tanár tervei szerint épült 1911 -ben Budapesten 1913-ban másodszor is kiadták 2500 példányban.). A törvényalkotók az ország kőszénkészletének szegénységére tekintettel támogatták a „közczélra való hydro- elektromos telepek” építését, amelyben magánszemélyek, társas vállalkozások és városi önkormányzatok egyaránt részt vettek, de építettek erőművet az államkincstár felügyelete alatt működő állami vállalkozások is. Az 1914-ig létesített 72 közhasznú vízerőmű közül a nagyobbak a városok (Temesvár, Kolozsvár, Nagyszeben, Rozsnyó, Kassa, Eperjes, Besztercebánya, stb.) tulajdonában voltak. Az erőművek általában 1-2 turbinával működtek, s az ikervári erőmű - amelynek elméleti teljesítménye 1600 kW volt, a maga 5 turbinájával kivételnek számított. 1911. A Rábaszabályozó Társulat a Duna-Lajta öblözetben, a Lajta medrébe, Mosonmagyaróvár felett duzzasztót és a Mosoni-Dunába torkolló árapasztót épített, ezáltal megszabadította a várost a Lajta elöntéseitől. Az 1902. évi XXII. te. alapján megépült a Béga csatornán a kistopoloveczi árapasztó műtárgy. Segítségével a Béga másod- percenkénti mintegy 450 m3-es vízhozamából 370 ms-t jutott a Temes folyóba. 1912. január 1, A Földmívelésügyi Minisztérium Hegedeős Miklós főmérnök vezetésével létrehozta a „Sajó csatornázási m. kir. Kirendeltség” - et. A kirendeltség feladatát a Sajó-csatornázás terveinek elkészítése és a munkálatok lebonyolítása képezte. A hajózhatóvá váló Sajón lehetőség nyílt a diósgyőri és a miskolci gyárak termékeinek olcsó szállítására is. január 24. _________________________________________ * Bauer Jenő (Trencsén), a hazai gyógyfürdőügy népszerűsítője, a népgyógyfürdők terveinek kidolgozója, (t Budapest, 1976. május 18.) február 5. f Mangold Henrik (Budapest), orvos, balneológus. Balaton- füred fürdőorvosaként tudományosan foglalkozott a balatoni gyógyfürdők orvosi jelentőségével, s erről több tanulmányt tett közzé. Egyik alapítója és szerkesztője az Ungarische Medizinisch-Chirurgische Presse-nek. (* Vágújhely, 1828. október) szeptember 28._____________________________ B ajánál megkezdték a Dunavölgyi Főcsatorna kézi erővel való ásását. A vontatottan haladó munka következtében 1918-ig mindössze 32 km hosszú csatorna készült el. december 1 6.________________________________________ Bá nki Donát A folyadékok mozgása hajlított csatornákban címmel megtartotta akadémiai székfoglaló beszédét, amelyben kísérletet tett a hidrodinamika energia tételének olyan alkalmazásaira, amely lehetővé teszi azoknak a mérnöki gyakorlat számára való felhasználását. 1912. Alexander Behm megkonstruálta a visszhangos vízmélységmérőt. A műszer a hagyományos rudas, vagy kötélre helyezett ólomsúlyos mélységmérés módszerét adta át a múltnak.
