Erdő és víz (Erdészeti és Faipari Egyetem, Sopron, 1980)

11. Dr. Orlóci István: Az erdők vízháztartásának vizsgálata

szabályozni az erdőművelést, valamilyen vízgazdálkodási cél, esetleg az árvíz- veszély csökkentése érdekében.

Magyarországon az árvízi jelenségeket két fő csoportba lehet sorolni, egyrészről a Duna, a Tisza és a külföldi eredetű mellékfolyói árvizeire, másrészről a hazai eredetű árvizekre. Ez utóbbi ismét kétfelé választandó; mégpedig a hegy- és dombvidéki vízfolyásaink árvizeire, valamint a síkvidéki - belvíznek nevezett - áradásokra (eltekintve attól, hogy ez utóbbit a határon túli hidrológiai tényezők is befolyásolják). Emellett - az erdők szerepének értékelése érdekében - célszerű az árvízi jelenséget két szakaszra bontani; az árvíz képződésére és a mederbeni vagy ártéri lefolyásra. A Duna, a Tisza, a Dráva, a Mura, a Bodrog, a Szamos és a Kraszna, a Körösök és a Maros hazai szakaszán jelentkező árvizek képződését teljes egészében a külföldi vízgyűjtők hidrológiai tényezői és folyamatai határozzaK meg. Ezeknél a szabályozható tényezők - és köztük a nagyon jelentős hatású erdők - alakításába lényegében nem tudunk beavatkozni. Ma elsősorban azt a célt tűzhetjük ki, hogy minél több ismeretet szerzünk a külföldi vízgyűjtők adottságairól és a bekövetkezett, illetve a várható változásokról. Az információszerzés számos lehetőségét felderítettük és hasznosítjuk. Ez alkalommal, mint témánkhoz közveüenül kapcsolódót, a műhold felvételek hasznosítását említem meg. Köztudott, hogy az utóbbi években a Tisza vízrendszeré ben keletkezett árvizek azt a gyanút keltették, hogy a vízgyűjtő hidrológiai rendszerében valami lényeges változás történhetett. Az árvizekre vonatkozó vízrajzi adatok alapján ez a gyanú nem igazolható, de ki sem zárható.

A határon túl végrehajtott vízrendezési munkákról rendelkezésünkre álló általános ismeretek nem elegendőek a jelenségek értékeléséhez; emellett a hírek arra is utalnak, hogy a területhasználatokban és főképpen az erdősültségben is jelentős változások történtek. A helyzet feltárása érdekében arra gondoltunk, hogy megkíséreljük az itthon is hozzáférhető műhold felvételek interpretálásával rögzíteni a vízgyűjtő jelenlegi erdősültségét, és azt összevetni a közel évszázados erdőkataszter adataival. A hazai ürgeodéziai intézmény készséggel vállalta az együttműködést, és megbízhatóan elvégezhetőnek ítélte az erdő-állapot meghatározását. Sajnos, pénzügyi nehézségeink miatt a végrehajtást el kellett halasztani. Ez a késés azonban módot ad arra, hogy ez alkalommal a feladatot - mint az együttműködésünk egyik lehetőségét - felvessem.

A kisebb mellékfolyók, a Sajó, a Hemád, az Ipoly, a Rába és a Berettyó árvizeinek képződésében az előzőektől eltérően a hazai vízgyűjtőknek esetenként lehet szerepük. Ebből következően ezeknél az erdő hatásának vizsgálata indokolt lehet.

Az említett valamennyi fő- és mellékfolyónk töltésezett, és hullámterüle97