Dunka Sándor – Fejér László – Vágás István: A verítékes honfoglalás. A Tisza-szabályozás története (MKVM, Budapest, 1996)
Időrendi táblázat
1860. Döblingben SZÉCHENYI István öngyilkosságot követ el. 1863. Az évszázad legnagyobb aszálykatasztrófája az Alföldön. A nagy szárazságot éhínség követi. A hasonló természeti csapások elkerülésére a kormányzat elkészítteti egy alföldi öntözőcsatorna terveit. A következő nedvesebb évek is hozzájárulnak ahhoz, hogy a tervet végülis nem váltják valóra. 1866-1867. A Habsburg-dinasztiával folytatott politikai tárgyalások, valamint a parlamenten belüli hosszas viták után megszületik a kiegyezés, amely új alapokra helyezi Magyarország és Ausztria kapcsolatát. A felelős magyar kormány első miniszterelnöke AndráSSY Gyula gróf lett, aki a Tisza-szabályozás körül is elévülhetetlen érdemeket szerzett. 1876. Egy - az addigiaknál is magasabb vízszinteket elérő - tiszai árvíz után, a leginkább veszélyeztetett alsó-tiszai érdekeltségek nyomására, újjászervezik a Tiszavölgyi Társulatot. A Társulat elnökévé a volt miniszterelnököt, LÓNYAY Menyhért grófot választják meg. 1878. A berlini kongresszus felhatalmazása alapján a Monarchia hozzálát az addig török uralom alatt állott Bosznia és Hercegovina megszállásához. 1878. A Szolnok megyei Tiszasüly határában, Sajfoknál megépült az első magyarországi belvízi szivattyútelep. 1879. március 12. A XIX. század legsúlyosabb következményeivel járó magyarországi árvízkatasztrófája elpusztítja Szegedet. Csaknem százezer ember vált hajléktalanná, s a halottak száma is meghaladta a 150-et. Hatására a közvélemény sürgeti az addig végzett szabályozási munkák felülvizsgálatát és alapvető megújítását. 1884. Az országgyűlés jóváhagyja a „tiszai törvény”-t, amely kimondja, hogy a „Tisza és mellékfolyóinak szabályozása, úgyszintén mindezen folyók völgyének ármentesítése műszaki tekintetben egy egységet képez ”. 1884. A magas árufuvarozási díjaikkal a magyar mezőgazdasági termékek versenyképességét csökkentő magánvasutak közül államosítják az Első Erdélyi és a Duna-Drávai Vasutat. A vasút-államosítás legkiemelkedőbb egyénisége a későbbi „vasminiszter”, Baross Gábor. 1885. Az országgyűlés elfogadja a „vízjogi törvény”-t. Ezzel nemcsak a vízrendezési (tehát ármentesítési, lecsapolási) feladatokkal, hanem a vízhasználatokkal (belvízrendezéssel, öntözéssel stb.) kapcsolatos - addig rendezetlen - helyzet tisztázására is lehetőség nyílik. 1886. A Földművelésügyi Minisztérium keretén belül megalakított Vízrajzi Osztály létrejöttével megkezdi munkáját a magyar vízrajzi szolgálat. Első és legfontosabb feladatként a Tisza vízrajzi felvételének elkészítését kapják. 172
