Dunka Sándor – Fejér László – Vágás István: A verítékes honfoglalás. A Tisza-szabályozás története (MKVM, Budapest, 1996)

Időrendi táblázat

1809. A napóleoni háborúk Magyarország területét is érintik. A magyar nemesi csapatok a győri csatában vereséget szenvednek a francia hadaktól.

1815. A bécsi kongresszus lezárja az európai háborúk sorozatát, és a porosz, orosz valamint osztrák uralkodók szerződésével létrejön a Szent Szövetség.

1815. JÓZSEF nádor elrendeli, hogy a magyarországi vízimunkák költségeinek fedezésére a só felemelt árából „Só-alap”-ot hozzanak létre.

1818-1823. HUSZÁR Mátyás kamarai mérnök, munkatársaival elkészíti a Körösök, a Berettyó és a Hortobágy folyók vízrajzi felvételeit.

1823. KÖLCSEY Ferenc megírja Himnusz című költeményét.

1825-1827 között Pozsonyban ülésezik az első reformországgyűlés. SZÉCHENYI István gróf felajánlja birtokainak egyévi jövedelmét egy magyar tudós társaság megalapítására.

1830. A Tisza völgyében nagy árvíz vonul le. Víz alá került Torontál vármegye ekkor már mentesített 500 km2 -nyi árterülete, valamint az alatta lévő 1500 km2 területű nyílt ártér.

1831. Szegeden felállítják az első tiszai vízmércét, amelyen ettől kezdve rendszeresen leolvassák a folyó vízállását.

Az ugyanezen esztendő nyarán kitört kolerajárvány közel egy éven át pusztított az ország északkeleti és déli vármegyéiben. Az Ázsia felől érkezett ragályt a fertőzött víz vitte szerteszét.

1833. SZÉCHENYI István, mint Al-Duna-szabályozási királyi biztos, VÁSÁRHELYI Pál tervei alapján, a tervező műszaki irányítása mellett megindítja a dunai hajózás kiterjesztése érdekében a folyó vaskapui szakaszának rendezési munkálatait.

1834-1848. LÁNYI Sámuel vezetésével másfél évtized alatt elkészítették a Tisza vízrajzi térképeit, hossz- és keresztszelvényeit, valamint vízviszonyainak leírását, amelyek alapján lehetővé vált a Tisza-szabályozási tervek kidolgozása.

1838. márciusában egy minden addigit meghaladó jeges árvíz pusztított a Duna középső szakaszán, amelynek áldozatául esett Esztergom, Vác, Óbuda, Pest és a Duna- völgy számos települése egészen Bajáig.

1840. Az országgyűlés a dunai és tiszai árvizek által okozott károk elhárítása érdekében törvényt hoz „A Duna és cgycb folyók szabályozásáról”.

1842. Az alacsony tiszai vízállás lehetővé tette, hogy rögzítsék a folyó kisvízszintjét. A Tiszán ma is ehhez a szinthez mérik a vízállást.

1843- 1844. Az országgyűlés a nemzetiségek tiltakozása ellenére döntést hoz arról, hogy a magyar végleg a köz- és szakigazgatás hivatalos nyelve legyen.

1844- 1845. A Tiszán a korábbi csúcsértékeket meghaladó és 18 hónapig tartó árvíz vonult le, amely különösen Szegedet veszélyeztette.

170