Dóka Klára: A vízügyi szolgálat szervezete és tevékenysége 1919–1985 (Pro Aqua Alapítvány, Budapest, 2001)
5. Fejlődés a második világháború után
kedés fejlesztése napjainkban sem problémamentes. Az ország vízijármű állománya csekély és elavult, a kikötőkben kevés a raktár- és rakodókapacitás. A Duna és Tisza közti közvetlen összeköttetés hiánya főként a tiszai hajózás jelentőségét csökkenti. A második világháború óta a vízgazdálkodás viszonylag egyenletesen fejlődő területe a lakosság vízellátása volt. Már 1949-ben átadták a sümegi, szentendrei, kecskémét, kőszegi, nagybátonyi, tatabányai, pilisszentiván-pilisvörösvári vízmüvet. Az ellátott lakosság 1950-ben 2,16 millió fő, a termelt víz mennyisége 160 milliómVév volt. A bővítések és az új vízművek átadása nyomán 1945-1950 között a kapacitás 60%-kal emelkedett. 1950-től a vízművek építése — főleg az iparvárosokban - még nagyobb lendületet vett. 1951-ben kezdte meg működését - többek között - Várpalota és Dorog, 1952-ben Dunaújváros és Ajka, 1954-ben Komló vízmüve. Az 1950-es évek végén - mint említettük - az egyes községek vízellátására törpevízmü társulatok jöttek létre, amelyek a Községfejlesztési Alapból és a Vízügyi Alapból kaptak támogatást. A sűrűbben lakott, vagy vízben szegény nagyobb tájegységeknél regionális rendszereket létesítettek. A Borsodi Regionális Vízmüvet 1958-ban adták át, és zavartalan működése céljából 1962-ben megépült a Rakaca-völgyi, 1970-ben pedig a Lázbérci-tároló. 1966-ban kezdték meg a Velencei Tavi Regionális Vízmű építését, amely Ercsi környékéről, a Duna-parti kavicsteraszból vezeti a vizet a tó környékére. 1967-ben átadták az Eszaknógrádi Regionális Vízmű első ütemét, 1968-ban pedig a Köszörüvölgyi-tározóra épülő Mátra- vidéki Regionális Vízmüvet. Ilyen rendszerek működtek az 1970-es évektől a Balatonnál, Fertőnél, a Közép-Tisza mellett, Vác környékén stb. Az 1960-as évektől a városi vízművek közül korszerűsítették - többek között - Békéscsaba, Székesfehérvár, Mohács, Pécs, Debrecen, Kaposvár, Sátoraljaújhely, Szolnok, Nyíregyháza, Zalaegerszeg, Miskolc, Dunaföldvár vízellátását. A főváros északi részén kibővítették a kúthálózatot, megépült a horányi vízmű. Ezen kívül két 140
