Dóka Klára: A vízügyi szolgálat szervezete és tevékenysége 1919–1985 (Pro Aqua Alapítvány, Budapest, 2001)
5. Fejlődés a második világháború után
túrmérnöki munka magas követelményeket támasztott, ezért a többszörös átszervezés ellenére ragaszkodtak a nagy gyakorlattal rendelkező személyzet megtartásához.327 A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium 36/1951. (IV. 12.) KPM számú rendelkezésével árvízvédelmi és folyamszabályozási hivatalokat szervezett a fennhatósága alatt maradt vízügyi feladatok területi ellátására. E hivatalok teendője az árvízvédelem irányítása, a hajózható folyók és csatornák felügyelete, folyó- és tószabályozás, hajóutak biztosítása, kikötők építése és fenntartása volt. A hivatalok székhelyétől távolabb felmerülő, állandó jellegű feladatokat szakaszmérnökségek látták el.328 A 12 árvízvédelmi és folyamszabályozási hivatal felállítására Nyíregyháza, Szolnok, Győr, Pécs, Gyula, Szeged, Budapest, Baja, Szekszárd, Siófok, Miskolc, Debrecen székhellyel került sor. Ezek nem minden esetben voltak utódjai a vízgazdálkodási körzetek folyammérnöki csoportjainak, illetőleg a korábbi folyammérnöki hivataloknak. Új hivatal működött Szek- szárdon és Siófokon, amelyek a Zalán, Kapóson, Sión és a Balatonon voltak illetékesek. Nem volt folyammérnöki előzménye a debreceni, pécsi árvízvédelmi és folyamszabályozási hivataloknak sem, amelyek a Berettyó, illetve a Dráva mentén végezték feladataikat.329 Az árvízvédelmi és folyamszabályozási hivatalok, valamint a kultúrmérnöki és belvízrendező hivatalok megszervezése rendkívül nehézkes volt. Ellenkezett a műszaki hagyományokkal, amelyek szerint az ármentesítést és a belvízlevezetést a társulatok intézték. A kétféle hivatal létrehozásával a régi szervezetek beolvasztása teljessé vált. Az államosítás és a többszörös átszervezések után egyetlen, a második világháború előtt működött vízügyi szervet lehetett újjáéleszteni, a Vízrajzi Intézetet, mely 1950 novemberében 53 fővel kezdte meg működését. Első vezetője WEIMANN Béla főmérnök, az Érsekújvári Kultúrmérnöki Hivatal korábbi főnöke lett. A régi alkalmazottak közül JANÓ Albert, LUKÁCS Andor került - többek között - állományba.330 Az intézet feladatát, amely a hagyományos vízrajzi tevékenységre terjedt ki, a 26/1951. (I. 27.) MT számú rendelet rögzítette.331 1952-ben a 2048/16/1952. (V. 27.) MT számú 123
