Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)
VII. Új igények a vízgazdálkodásban a századfordulón (1890–1918)
az irodát Kikötő- és Csatorna-tervezési Irodává szervezték át, amely egészen az első világháború végéig működött. Ennek vezetője HOSZPÓTZKY LAJOS volt, aki a tervezési munkák eredményeit 1911-ben tette közzé.42/ 1914-re végleges terv készült a Soroksári-Dunaágban kialakítandó medencékről, rakodókról, azonban a világháború miatt az építkezést egyelőre nem lehetett megkezdeni. (1919-ben KVASSAY maga is kísérletet tett arra, hogy a munkát előrevigye. Javaslatára 1919. február 1-én a kikötővel foglalkozó autonóm bizottságot hoztak létre, amelynek tagjai a folyammérnöki hivatalok háború miatt Budapestit költözött alkalmazottjai voltak, azonban KVASSAYt ebből a szervezetből már kihagyták. A polgári demokratikus forradalom idején létrejött kormányzat véglegesen szakítani akart az idős, egyébként is agráriusnak tartott KVASSAYval. A bizottság elnöke KÁJLINGER MIHÁLY, a Fővárosi Vízművek igazgatója lett.43/) Kikötőfelügyelőséget hoztak létre a Balatonnál is. 1881. októberében megalakult a Balaton-tavi Gőzhajózási Részvénytársaság, amely a személy- és postaforgalom mellett a teheráruk szállítását is végezni akarta. A nagyobb forgalom lebonyolításához, a hajók téli elhelyezéséhez új kikötőkre volt szükség. 1906-ban KVASSAY előterjesztésére a balatoni kikötőket állami kezelésbe vették. 1907-ben megépült a balatonföldvári, 1908—1912-ben afonyódi, bog- lári, 1910-ben a tihanyi, 1911-ben a révfülöpi, 1912—1915-ben a két siófoki kikötő.44/ A kikötők fejlesztésével és fenntartásával kapcsolatos munkák ellátására 1912. január 1-én megkezdte működését a Balatoni Kikötők Felügyelősége. Élén NAGY DEZSŐ állt, aki 1896 óta volt állami szolgálatban a Székesfehérvári Kultúrmérnöki Hivatal és az Országos Vízépítési Igazgatóság kötelékében.45/ A víziközlekedés előmozdítása érdekében 1902—1904 között az Országos Vízépítési Igazgatóságon folyócsatornázási osztály is működött. Vezetője FEKETE ZSIGMOND osztálytanácsos, a dunai osztály korábbi főnöke volt. aki két beosztott mérnökkel látta el feladatát.46/ Az osztály felmérte a Duna, Tisza, Száva mellékfolyóit, és kidolgozta azok csatornázásának feltételeit, és emellett tervezett mesterséges csatornákat is. Az eredményeket a vezető a következőkben foglalta össze:47/ 264
