Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)
VI. A kultúrmérnöki és belvízrendezési munkák megszervezése (1870–1918)
szabályzatot.59/ Egy-egy hivatalhoz műszaki, irodai személyzet és műszaki segédszemélyzet (vízmesterek, folyamfelvigyázók) tartozott. A hivatalfőnök gondoskodott a tervek végrehajtásáról, szerződést kötött a vállalkozókkal, mint a hozzá beosztott társulatok miniszteri megbízottja, ellenőrizte a szervezetek tevékenységét. Tavasszal, ősszel beutazta a társulati töltéseket, és azok állapotáról a kerületi felügyelőn keresztül jelentést tett. A Pozsonyi í olyammérnoki Hivatal a Duna Dévényiül Pozsony megye határáig terjedő szakaszán, a Mosoni-Duna Csúny és Mecsér, a Kis-Duna Pozsony, Nyárasd közötti részén tevékenykedett. Felügyelete alá tartozott a Felső- Csallóközi és a Szigetközi Ármentesítő Társulat. SCHMIDTHAUER ANTALt követően a hivatal vezetője az igen tehetséges SCHICK EMIL volt, mellette HEGEDŰS MIKLÓS főmérnök és két segédmérnök dolgozott. A hivatal fontos szerepet játszott a dunai víziót gondozásában és továbbfejlesztésében. Lényeges munkája volt a Mosoni-Duna és a Kis-Duna szabályozása, 1907—1908-ban a rajkai (csúnyi) zsilip megépítése. Ez nemcsak folyószabályozási célokat szolgált, hanem a Szigetköz belvizeinek levezetését is lehetővé tette.60/ A Felső-Csallóközi Ármentesítő Társulat 1876-ban megalakult, azonban a négy szigetközi érdekeltséget csak a minisztérium utasítására sikerült 1892-ben közös szervezetbe tömöríteni. A Komáromi Folyammérnöki Hivatal a Duna Pozsony megye határától Dömöslg tartó részén, valamint a Kis-Duna, Vág, Rába, Rábca, Marcal, Nyit- ra, Zsitva alsó szakaszán volt illetékes. Összesen hat társulat tartozott felügyelete alá, amelyek közül a Rába-szabályozó Társulat volt a legerősebb. A Dunán 1910-ig partbiztosítások, sarkantyúk építésére került sor, és e munkák idején a hivatalt FORGÓ IGNÁC vezette. Ennek befejezése után a személyzet egy részét Pozsonyba helyezték, pedig a társulatok felügyelete a hivatalnak még sok munkát adott.6'/ Az újjászerveződött Rába-szzbilyózó Társulat a vízrendszer fejlesztésére tett lépéseket, amit a törvényhozás 1904-ben el is rendelt. Megépítették a Répce árapasztót, amely Répcelaknál a folyó nagyvizét elterelte, és nem engedte a Hanság-csatorna vizével terhelt alsó szakaszokra. Szabályozták a Rába és Rábca mellékvizeit, megkezdődött a Hanság-csa- toma bővítése.62/ A Budapesti Folyammérnöki Hivatalhoz tartozott a Duna, Dömöstül Bács megye határáig, a Szentendrei- és a Soroksári-Dunaág, valamint nyolc vízszabályozó társulat felügyelete. Köztük legfontosabb a Csepel-szigeti és a Pest Megyei Sárközi Ármentesítő Társulat volt. A hivatal igen kiterjedt országos jelentőségű tevékenységet fejtett ki a Soroksári-Dunaág szabályozásánál, a csepeli kikötő építésének előkészítésénél, a Duna-völgyi-főcsatornával kapcsolatban.63/ Újabb feladatokat kapott a hivatal az 1893:16. te. nyomán, amely elrendelte a Duna Fájsz-Baja közti szakaszának szabályozását. 1893— 207
