Csoma János: A korszerű folyószabályozás alapelvei és módszerei (VITUKI, Budapest, 1973)
IV. A folyószabályozás tervezése
IV.1.1. táblázat A folyók osztályozása a vízhozam függvényében A medrüket szabadon alakító kanyargós folyók Medrüket szabadon nem alakító vízfolyások Folyó neve KÖQ n3[ s 1. lláboa* 12,0 2. Lajta* 10,0 3. Sióx 10,0 A. Zagyva 8,0 5. Berettyó 7,8 6. Marcal 6,7 - 7,3 7. Bódva 6,9 8. Kapos 5,3 9. Zala 5,0 - 6,0 10. Sárvíz 3,65 - 7,55 11. Fekete-víz* A,50 12. Kraszna 3,A9 13. Túr 3,5 - A,0 1A. Torna** 2,0 15. Tamam 1,3 Folyó neve KÖO m3/s 1. Duna 23óO 2. Dráva 607 3. Tisza 376 - 819 A. Maros 160 5- Mura. 150 6. Szamos 123,6 7. Bodrog 111 8. Hármas-Körös 105 9. Kettős-Körös 58,3 10. Rába 31,2 - A2,7 11. Sajő 20,A - 32,6 12. Heraád 29,9 13. Fekete-Körös 29,0 1A. Sebes-Körös 25,2 15. Fehér-Körös 23,6 16. Ipoly 18,0 - 22,6 Megjegyzés: x Mesterséges csatorna XX Marcal mellékfolyója xxx Zagyva mellékfolyója A hidraulikai viszonyok jellemzéséhez meg kell adni- a vízfelszín esését adott vízhozamnál,- a kritikus sebességeket,- a szakaszra Jellemző érdességl tényezőket,- a mederállandósági tényezőt. IV.2. A MEDER MÉRETEZÉSE ÉS ELLENŐRZÉSg A folyószabályozási terv készítésének egyik legfontosabb része a folyó Jellegének és a szabályozással szembon- támasztott igényeknek megfelelő optimális szelvényméret és vonalvezetés meghatározása. A szelvéoyméretek meghatározásához rendelkezésre áll a szabályozási vízhozam és a szabályozási vizszint, melynek háromféle meghatározási módját a II.8.9. fejezetek tartalmazzák. Az ott ismertetettek szerint számított szabályozási vízhozamot ellenőrizni kell, hogy a folyóra Jellemző egészséges szakaszokon hogyan vonul le. Az "egészséges szakasz" gyakran ismétlődő fogalma önmagában csak minőségi megállapítás. A II.2. fejezetben ismertettük azokat a számítási módokat, melyekkel az úgynevezett egészséges szakaszokat számszerűen is Jellemezni lehet. így például, ha egy vizsgált szakaszon meghatározzuk adott vízhozamokhoz tartozó szelvényszélességek gyakoriságát,, nyilvánvaló, hogy a nagy gyakorisággal jelentkező értékek lesznek Jellemzőek. Természetesen ez a Jellemzés osak a Szélességekre vonatkozik, nem ad felvilágosítást a keresztszelvény területére, illetve a mélységekre. Ezért a legnagyobb gyakorisággal Jelentkező szelvényszélességek mellett szükség van a mélységekre is. Ha rendelkezésűnkre áll például a legnagyobb mélység is, a szélesség és mélység hányadosa olyan mutatószámot ad, arai céljainknak megfelel. Nyilvánvaló, hogy a nagy gyakoriságú szolyényszólesaógek közül az lesz a Jellemző, ahol ez a hányados közel azonos érték körül ingadozik. Célszerű az egyenes, illetve inflexiós szakaszok és a kanyarulatok,-tetőpont! szakaszok vizsgálatát külön elvégezni. Ennél a vizsgálatnál szem előtt kell tartani a keresztszelvény alakját is azért, hogy a megfelelő szelvényalak típust kiválaszthassuk. Még egy szempontból szükséges á szakaszra jellemző mélységek vagy szélességek meghatá
