Czaya, Eberhard: A Föld folyói (Gondolat, Budapest, 1988)

II. Völgyképző folyók

keményebb kőzetsáv mentén (1. „Vízesések és zuhatagok” című fejezet), a még nem tel­jesen kidolgozott áttöréses völgyekben, jéggyalulta mélyedések alatt vagy ahol lavi­natörmelék csökkenti a völgyesést. Ve­gyük példaként a Dunát. Felső szakaszán, a Lcch-torkolat és a Mosoni-Duna torkola­ta, a 2497. és az 1794. folyamkilométer kö­zött 40 cm/km eséssel halad. Középső sza­kaszán (az 1794. és az 1048. folyamkilomé­ter között) az esés hirtelen lecsökken: mind­össze 6 cm kilométerenként. A Magyar Al­föld a feltöltött síkságok egyik legnagysze­rűbb európai példája. Medencéjét nagy vas­tagságban töltik ki a folyóvízi üledékek, mivel a Duna vaskapui, a viszonylag közeli földtörténeti múltban végbement áttörése még nem fejtette ki idáig felhatoló hatását. A következő, zuhatagokban gazdag száz ki­lométeres szakaszon (az 1040. és a 941. fo­lyamkilométer között) a szintkülönbség 28 m. Ezen átlagérték mögött nagy esésű zu­hatagok és sziklaküszöbök által feltorlaszolt szakaszok egyaránt megtalálhatók. Az Al- só-Duna 941. és a 80. folyamkilométer kö­zött lomhán, 3,9 cm/km eséssel halad végig a Román-alföldön. A deltavidéken esése ki­lométerenként alig néhány milliméterre te­hető. Hasonlókat mondhatunk a Rajnáról is. Hossz-szelvényének törései két okra vezet­hetők vissza. Egyrészt a jégkori eljegesedé­sekre, amikor az Alpokból kilépő gleccserek a felső szakaszán teljesen megváltoztatták a lefolyási viszonyokat, a lehordást és a fel­halmozást, másrészt pedig szerkezeti moz­gásokra, a Rajna-árok beszakadására és a Raj- nai-palahegység kiemelkedésére. ígyaRajna mentén több helyi erózióbázis alakult ki: a Kölni-öblözet felső elvégződése Bonn-nál, a Rajna-árok bejárata Baselnál, a schaffhau- seni Rajna-vízesés, illetve a Boden-tótól dél­re lévő feltöltött síkság Chur alatt. Ennek megfelelően változik az esés is. Ahol a Rajna áttöri a hegységet (Binger Loch), az esés 17 km-en 0,82%, Bingen fölött hosszú szaka­szon 1,3%, tovább lefelé, a Lőréiéinél csak 0,1 % (az adatok a hajózási útvonal kiépítése előtti időkre vonatkoznak). A Kongón az esésgörbe meredek és enyhe szakaszai teljesen felcserélődtek. A középső szakaszon tágas feltöltött medencét talá­A Duna kiegyenlítetlen esésgörbéje (1000-szeres magassági torzítás). A görbe a Sváb—Bajor-medence, az Alföld és a Román-alföld mentén három részgörbére osztható, amelyek mind saját erózióbázisukhoz (Bajor­erdő, Al-dunai-áttörés, Fekete-tenger) igazodnak. Érdemes megfigyelni az esésgörbe megtöréseit (G. Wag­ner nyomán) 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom