Bertók László - Bulkai Pál - Fejér László - Koltay József: Az ivóvíz honfoglalása. A közműves ivóvízellátás fejlődése Magyarországon a római kortól napjainkig. (MAVÍZ, Budapest, 2006)
Bulkai Pál, dr. Dóka Klára, dr. Filotás Ildikó: Vízellátás a 19. század közepétől a második világháborúig - VII. Közműves vízellátás
Vízellátás a 19. század közepétől a második világháborúig A vízmű megvalósításának ügyét a holtpontról az 1866. évi kolerajárvány mozdította ki. Végül a városi közgyűlés 1867. szeptember 24-én döntött a megépítés mellett és a tervek elkészítésére William Lindley angol mérnököt kérte fel, aki több európai város vízmüvének kialakításában vett részt.48 Az ún. ideiglenes vízmű a pesti Duna parton, az akkori Flotillen-platzon (a mai Országház északi szárnyának helyén) épült meg három ütemben 9100 m3/nap tervezett kapacitással. A három aknakútból (szűrőkút) nyert vizet gőzgéppel hajtott két szivattyú továbbította a vezetékbe, illetve a két lépcsőben épített (2 x 10.800 m3-es) kőbányai nagyobb mértékben szolgálatunkra van." Ezt a véleményt - mely a főváros vízbeszerzésének módját kijelölte - több mint 130 év tapasztalata igazolta. A vízellátás módjáról, a gazdasági kérdésekről több mint 10 éven keresztül folyt a vita. Ez a tetemes huzavona, vagy szépen nevezve előkészület, nem csak Pest vízmüvének kialakításánál, hanem általában a magyar városok vízellátásának megépítésénél jellemző. Wein János, a Fővárosi Vízművek első igazgatója "A pesti víztartó a Futtatási téren" (Klösz György felvétele) medencébe. Alacsony vízállás esetén lehetőség volt szüretien Duna-víz kiemelésére is. Az első kút, szívóvezeték és gépház megépítése után 1968. december 30-án került sor a vízmű üzembe helyezésére. Ez az időpont tekinthető a "Fővárosi Vízművek" szolgáltatása kezdetének. A vízmű 1870. végén Pest város lakóinak csak egyötödét, 37.500 főt látott el. Az igények ugrásszerű növekedését az 1872-ben épített negyedik kút üzembe állítása sem tudta kielégíteni. A termelés és fogyasztás akkori egyensúlyát az ideiglenes vízműhöz csatlakozó, 1878-79-ben épült 595 m hosszú galéria üzembe helyezése teremtette meg. Ekkor a pesti vízmű 18-20.000 m3/nap vizet szolgáltatott. Ez a bővítés már Wein Jánosnak, a Vízművek első igazgatójának nevéhez fűződik. Ugyancsak az ő tervei szerint épült ki Buda vízellátása. Az általa kialakított hat magassági övezet alkotja ma is a budai városrész ellátási zónáinak gerincét. A korábban készíttetett feltáró fúrások alapján a víztermelő telep Budaújlakon épült meg. Az 1881-ben üzembe helyezett 200 m hosszú galéria 21.000 m3 parti-szűrésű víz termelésére volt alkalmas. A budaújlaki gépház az alapzónába a 50 A Lindley tervei szerint épült ideiglenes népligeti vízmű tornya (Klösz György felvétele)
