Bertók László - Bulkai Pál - Fejér László - Koltay József: Az ivóvíz honfoglalása. A közműves ivóvízellátás fejlődése Magyarországon a római kortól napjainkig. (MAVÍZ, Budapest, 2006)
Bulkai Pál, dr. Bukta Endre, dr. Dóka Klára, dr. Filotás Ildikó, Karácsonyi Sándor, dr. Koltay József, Kömyei László, Perecsi Ferenc, Péter Gábor, dr. Schiefner Kálmán: Vízellátás fejlődése a második világháborút követően - XX. A vízellátás erőteljes fejlődésének időszaka (1960-1990 között)
Vízellátás fejlődése a második világháborút követően a minden időszakban való biztonságos ellátás megteremtése is, mivel télen a kutak teljesítménye 40%-kal is csökkenhet. Az 1970-1990 közötti évtizedekben új kútsorok, gyűjtő vezetékek, gépházak, vízmű telepek, főnyomó vezetékek és tárolómedencék épültek, megvalósult a termelő telepek biztonságos villamos energia ellátása. A vízbeszerzés érdekében a korábbi években kifejlesztett, gazdaságosan és gyorsan megvalósítható törpe csápos kutak épültek mind a Szentendre szigeti, mind pedig a Csepel sziget vízbázison. 1969-1993 között összesen 152 db Északon az 1970-es években épültek a surányi vízmű, a tahitótfalui vízmű, a kisoroszi vízmű, a tahi I. és II. vízmű, a monostori I. vízmű csápos kútjai részben a felszámolt meder kutak pótlására. A Margit szigeten ugyancsak csápos kutak készültek a felhagyott cső-kutak helyén. Délen, a Csepel szigeten a Szigetszentmiklósi vízmű, a Szigetújfalui vízmű, a Tököli vízmű az 1970-es években, a Ráckevei vízmű és a Halászteleki vízmű az 1980-as években épült meg. A Csepel szigeten kitermelt víz vas és mangán tartalma miatt szükséges a víz tisztítása. A Ráckevei vízmű ózonos oxidációval és gyors homokszűrőkkel működő 150 ezer m3/nap kapacitású vízkezelő telepe 1984-ben épült meg. A két vízbázison kitermelt vizet nagy átmérőjű alacsony nyomású gyűjtő és távvezetékek továbbítják a főnyomó gépházak felé. A korábban betonból, vasbetonból készített "gravitációs csatornák” helyett az 1972-ben felépített ROCLA csőgyártó üzemben előállított csövekből készült vezetékek épültek a kutak vizének szállítására összesen 110 km hosszúságban. A Fővárosi Vízművek a víztermelő telepek és a magasnyomású gépházak energiaellátásának biztonsága érdekében 1985-1988 között nagyszabású fejlesztést, rekonstrukciót hajtott végre. Ennek során 85 km kábelt fektettek le és áttértek a 10 kV-os feszültségszintre, további energia betáplá- lási helyeket, transzformátor állomásokat létesítettek. 1985-1992 között megtörtént a Víztisztító mű rekonstrukciója és a teljesítményének 250 ezer m3/nap-re való növelése. Az új kúttelepekről érkező víz fogadására és a hálózatba való továbbítására gondoskodni kellett újabb magasnyomású gépházak építéséről. 1970-1980 között három főnyomó gépház épült meg. A pesti oldalon a Káposztás-megyeKáposztásmegyeri IV sz. gépház 120
