Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
4. Régi ármentesítő és belvízszabályozó társulataink szintezési munkálatai
Ennek ellenére szintezési alappontokkal már eléggé régen el volt látva. Már a Vásárhelyi-féle összesített protokollumban közel tíz alappontot találunk a Csepel-szigetről. A soroksári Dunaág mentéről jó néhányat közölt Wallandt is. Az 1895. évi nagy Duna-szintezés alkalmával, amelyet a Vízrajzi Osztály hajtott végre [10], számos alappont létesült a sziget mindkét partján. Részben I. rendű jellegű, hatalmas fixpontkövek, részben pedig templomok oldalába falazott bronztáblák [10]. Ezekből indult ki a Csepel-szigeti Ármentesítő Társulat szintezése. A sziget mindkét partján végigfutó vonalat nagyobbrészt betonkövekkel, kisebbrészt 8x 12 cm2 nagyságú, keresztjellel ellátott bronztáblákkal állandósították. Á kövek 110 cm magasak ; keresztmetszetük felül 25 X 25 cm2, a 40 cm mélyen levő vállon alul azonban 25 X 30 cm2. A régi csepeli vízrajzi szintezésekből még igen keveset sikerült ez ideig az országos (nadapi alapszintű) hálózatba bekapcsolnunk. A tököli és a szigetújfalui templomon levő bronztáblák újbóli szintezése arról tanúskodik, hogy az eltérés a két szintezés alapszintje között 135 mm körüli. A vízrajzi szintezés alapszintje ennyivel alacsonyabb a nadapi alapszintnél.* 4.05. ERCSI—IVÁNCS AI ÁRMENTESÍTŐ ÉS BELVÍZLEVEZETŐ TÁRSULAT Fejér megyében, a Duna jobb partján* Ercsi és Iváncsa községek között ömlik a Dunába a Vértes hegységben eredő Vértes és Váji patakok egyesült vízfolyása. Ezeknek a völgyébe a Duna magasállású vize fel szokott hatolni, és a két község határában ilyenkor nagyobb területet borít víz alá. A véd- töltéseket az érdekeltek — éppen ezért, főként uradalmi mérnökök felvétele és tervei alapján — megépítették, de magassági alapponthálózatot nem létesítettek. A mentesített terület 4500 kát. hold. Raab Károly társulati igazgató egy 1927. aug. 10-én kelt átiratban közli a Háromszögelő Hivatallal, hogy ,,. . .a társulatnak tulajdonképpeni magassági pontjai nincsenek. Magassági kiinduló pontul a budapesti—eszéki állami út 42+980 sz. út-kilométerénél a szívótelep—ercsi határárkon levő csőzsilip küszöbe (15 sz. műtárgy) szolgál. Ennek magassága 95,52 m.”[13]. 4.06. DÖMSÖD-PATAJI DUNAVÉDGÁT TÁRSULAT A szóban forgó terület érdekeltsége már a Vásárhelyi- és a Hieronymi- korabeli lejtmérések alkalmával elkészíttette a védgátak tervét, és az 1850-es években már meg is kezdték azok építését, de a társulat hivatalosan csak 1876-ban alakult meg. A teljes árteret védő, 68 km hosszú töltés mentén levő községeket pedig csak 1886-ban sikerült bekapcsolni a társulatba. Valószínűnek látszik, hogy önálló lejtmérést a társulat sohasem hajtatott végre, mert egyrészt ennek írásos nyoma nincs. Másrészt ismeretes, hogy a töltések koronamagasságának megállapításával hosszú ideig sok baj volt. Az 1876. évi nagy árvíz után kormánybiztost kellett kiküldeni, hogy a töl* Természetesen, ha valamely A alapszínt mélyebben fekszik, mint egy másik (B), akkor az A-hoz tartozó magasságok számszerűleg nagyobbak a B alapszinthez tartozó magasságoknál. 228
