Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

9. Az egykori bécsi Katonai Földrajzi Intézet szintezésének hibaforrásai

9. AZ EGYKORI BÉCSI KATONAI FÖLDRAJZI INTÉZET SZINTEZÉSÉNEK HIBAFORRÁSAI

Magyarország 1918 előtti államhatárain belül több olyan nagyszabású, országrésznyi területekre kiterjedő szintezést hajtottak végre az utóbbi 100—130 esztendő során, amelyeknek részbeni-egészbeni megismétlésével érdekes és értékes tanulmányi anyaghoz juthatunk. Külső szemlélő számára mintegy magától értetődőnek tetszik, hogy a két különböző szintezésből származó, és a kétségtelenül azonosítható alappontokon a magassági koordinátákban mutatkozó különbségek nem lehetnek egyebek, mint a két szintezés között eltelt időközben bekövetkezett szintváltozás mérőszámai.

Az alábbiakban két kérdés vizsgálatával óhajtunk foglalkozni : 1. Szabatos szintezésnél melyek azok a geodéziai feltételek, amelyeknek betartása elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a szintezésből olyan végeredmény kerekedjék ki, amelyet további tudományos célra teljes értékűen fel is lehet használni. Elsősorban a szintváltozások és a gravitációs anomáliák közötti összefüggés vizsgálatára gondolok.

2. Ha az előbbi kérdést tisztáztuk, azt kell eldöntenünk, melyek azok a korábbi magyarországi szintezések, amelyeknek eredményei az említett geofizikai célzatú vizsgálatok céljára felhasználhatók.

Ami a szóba jöhető szintezéseket illeti, ezek a következők.

a) Huszár Mátyás kiterjedt szintezési hálózata Szeged, Tokaj és Gyula, Arad közötti térségben a Tisza, a Körösök, a Hortobágy, a Kákát, a Berettyó, az Ér patak és a Teő vize mentén, az 1820 —1823. évből.

b) Ehhez kapcsolódik Bogovich Károly szintezése a Felső-Tisza mentén, valamint a Tiszabura és VáSárosnamény közötti térségben. Ennek eredményei összefonódnak Holecz Andrásnak a Hortobágy és a Berettyó mentén végrehajtott igen részletes szintezésének eredményeivel. Ezek a munkálatok 1817 körül kezdődtek, s kb. 1840-ig tartottak.

c) Vásárhelyi Pál és Hieronymi Ottó Ferenc vezetése mellett hajtották végre 1828 és 1840 között a Duna szintezését Petronelltől az egykori török határig, tehát magában foglalja az Aldunát is.

d) Lányi Sámuel érdeme a Tisza szintezésének egységes végrehajtása Titeltől a máramarosi havasokig. A múlt század 40-es éveiben hajtotta végre ugyanaz a mérnöki gárda, amely korábban már a Körösök és a Duna mentén is dolgozott.

e) A Dráva, a Mura, a Száva és a Kulpa szintezése a horvátországi területeket kapcsolta be az országos szintezésbe, és a Lujza út mentén kapcsolatot teremtett az Adriával. Az 1835 és 1845 közötti években készült. A munkálatok lelke Zornberg Lénárd Kulpa-hajózási mérnök volt.

520