Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
4. Régi ármentesítő és belvízszabályozó társulataink szintezési munkálatai
f Nemesbikk, Hejőbába, llejőpapi, Igrici, Mezőcsát, Gelej, Mezőnagymihály, Mezőkeresztes, Keresztespüspöki, Szentistván [42]. Ezekben a községekben kell elsősorban a fentiekben leírt magasságjegy- típusokat is keresnünk. 4.51. A DR.4.VA-MEXTI RÉGI SZINTEZÉSEK EMLÉKE A Dráva magyarországi alsó, alacsony partú szakaszait, terjedelmes mocsarak szegélyezték. Ezeknek kiszárítása századok óta nagy gondot okozott a kormányzatnak és a mindenkori tulajdonosoknak egyaránt. A dráva- menti mocsarak lecsapolásával már Probus császár kísérletezett, de eredmény nélkül. 1754—1779 között Mária Terézia foglalkozott a tervvel. 1853-ig a terület harmadát (3600 kát. hold) sikerült csak vízteleníteni. A kanizsai mocsarakat Batthyány Lajos miniszterelnök száríttatta ki. Az 1880-as években végre megalakult a Dráva-menti árvédelmi társulat 4.36. ábra A Délborsodi Ármentesítő Társulat magasságjegye Négyes község róm. kát. templomának homlokfalán A kovácshidai ref. templomon levő magassági jegy is, hogy kezébe vegye a rendszeres munkálatok ügyét. Szintezéseinek emléke pl. a kovácshidai ref. templom homlokzati toronyfaláhan levő magasságjegy. Ennek az az érdekessége, hogy 14 cm hosszúságban teljes em-beosztás található magán a magasságjegyen (4.37. ábra). Az előttünk álló falitábla hármas pontjelölésével egyedülálló a maga nemében. A magasságot elsősorban a tábla közepén levő, kidomborodó kör alakú idom középpontja (A) jelöli. Ez az elméleti pont van a valóságban i 265
