Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
4. Régi ármentesítő és belvízszabályozó társulataink szintezési munkálatai
Átvizsgálván a mai győri vízügyi igazgatóság hatásköre alá tartozó egykori lejt méréseket, arra a megállapításra jutunk, hogy az egyes lejtmére- tezett pontok közötti különbségek több deciméteres nagyságrendűek. Az eltérések oly nagyok, hogy azokat a szokványos geodéziai hibákkal nehéz volna magyarázni. Egy napjainkig fennmaradt, kis alakú jegyzőkönyvben, melyet egy ismeretlen nevű (anonymus) mérnök 1900 nyarán használt a szigetközi árvédelmi szintezési kövek magasságának lejtmérésére (s amelyet éppen ezért A[nonymus] 1900 megjelöléssel láttam el) [8/a], .több olyan értékes megjegyzésre találunk, amelyeket egyebütt nem lelünk meg. így pl. kitűnik ebből, hogy maga a Vízrajzi Intézet többféle hasonlítósíkot (alapszintet) használt a Szigetközben, valamint a Rába és mellékfolyói mentén. Ezek között több deciméteres eltérések vannak. A szóban forgó kis könyv szerint a már leírt petronelli hasonlítósík mellett volt egy pozsonyi és egy komáromi hasonlítósík is. A pozsonyi hasonlítósík néhány milliméteren, de legfeljebb 1 — 2 cm-en belül azonos volt a petronelli társulati hasonlítósíkkal (299,72 m). Ezzel szemben: a „Pozsonyi függő = Komáromi függő +0,307 m. A komáromi függők alapja : a régi szapi ref. templom nyugati ablakán levő alsó keresztvas felső széleinek függője középen = 116,703 m.” Ennek a keresztvasnak magassága Wallandt Henrik szerint [9]: 369' 6", ami 116,804 méternek felel meg (1838. évi lejt mérés). Minthogy a korábbiak szerint a Vízrajzi Intézet és a Folyammérnöki Hivatal alapszintjei között csupán 313 mm a különbség, vagyis mindössze 6 mm-rel más érték, mint amit a szóban forgó kis könyvecske közül, igen valószínűnek látszik, hogy a pozsonyi l.ascnlítósík azonos a Iclyammérnöki l.ason- lítósikkal, a komáromi pedig a \ ízrajzi Intézet hasoniítósíkjával (4.03. ábra). Az alapszintekben mutatkozó zűrzavar árvizek alkalmával nehézségeket okozott a múltban a védekezést irányító mérnökök számára. Az árvíz ellen védekező mérnökök ugyanis nem mindig lel,ettek bizonyosak abban, hogy a védelmi szakaszukon levő magasságok milyen rendszerben értendők. Mindezeken a bajokon és hiányosságé kon csakis egy tökéletesen új, az országos (nadapi) rendszeren alapuló víziajzi szirtezési 1 álezat íejlesztésé- vel lehet csak segíteni. Ennek munkálatai jó ütemben 1 aladnak előre. 4.04. CSEPEL-SZIGETI ÁRMENTESÍTŐ TÁRSULAT Csepel-sziget a iővárcst lényég elő árvizek sze mszögéből a Dunának régente mindig egyik legveszélyesebb pontja volt. Éppen ezért már eléggé korán megalakult itt egy érdekeltség, de ármentesítő társulat alakítására hivatalosan (a kormány felhívására) csak 1898-ban került sor. Rábaszab. Társ. pe/ronelli alapszintje 0,492 m 1 Fo lyommérnöki Hív.-pozsonyi o/opsz. 0.313 m No dapi alapszint Osztrák Vizr. Int. O <V| Ö — komáromi Vizr. Int <o o-Jo> cr> CM 299,429 299526 0 3 OS 03 CM 299.898 4.03. ábra A szigetközi és Rába-menti hasonlítósíkok 15* 227
