Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
2. Szintezési munkálatok a Duna mentén
jük, hogy 1835 augusztusában újra kezdette a Dunaföldvár és Bukin (Bökény) közötti vonalak szintezését, mivel keveselte az ott létesített alappontok számát. Ezért előzőleg ezen a Duna-szakaszon 133 új alappontot létesíttetett, illetőleg helyeztetett el 129]. A szóban forgó újraszintezéssel egyidejűleg kiterjedt szintezési munkálatokba kezdtek ismét a Duna főága mentén, Dévény és Pétervárad között [30]. A munkálatok legnagyobb mértékben Dunaföldvár és Sárengrád (Szerémség) között teljesedtek ki. A fővonalból kiágazó mellékvonalak 5—6 mérföldnyire is elkalandoztak már a folyótól. Szükségesnek mutatkozott, hogy a kiágazó szárnyvonalak szintezésében is valamiféle rendet teremtsenek. Előírták : ha valamely szárnyvonal az 1000 öl hosszúságot eléri, kapcsolatba kell hozni a Duna vízszínével. A fővonalakon minél több olyan alappontot kellett létesíteni és bemérni, amelyek épületelemekkel voltak kapcsolatosak. A mellékvonalakat ezekhez az alappontokhoz minél gyakrabban csatlakoztatni kellett, és ilyen helyeken a szükséges ellenőrzést is meg kellett tenni. Legalább 2—3 mérföldenként kellett egy-egy ellenőrzött szintezési pontnak lennie. Az egyszeresen szintezett vonalakat Hieronymi mindaddig, amíg ellenőrzése valamely más szintezési vonal bekapcsolásával meg nem történt, ellentmondásokkal terheltként (paradox) kezeltette. A fő szintezési vonalakat továbbra is a folyó vízszínének beszintezésével ellenőriztette. Az újabb szintezéssel kapcsolatban Hieronymi 1836-ban egy sor újabb, közbeiktatott vízmércét is helyeztetett el [31], mégpedig Magyaróvár, Győr, Szőgye, Leél, Komárom, Mócs, Esztergom, Nagymaros, Vác, Szentendre, Érd, Szalkszentmárton, Dunaadony, Dunapentele, Dunaföldvár, Paks, Tolna, Kishujja, Báta, Baracska, Mohács, Batina, Apatin, Dunaalmás, Vukovár és Sárengrád községeknél a Duna, továbbá Tornócz és Kamocsa községeknél a Vág folyóban. A vízmércéknek a szintezésnél és a vízrajzi felvétel során igen nagy volt a jelentőségük. Éppen ezért sajnálatos, hogy közülük néhányat még beszinte- zésiik előtt, vagy a munkálatok közben a hajók vagy az úszó malmok kidön- töttek [33]. A Hieronymi által 1835-ben végrehajtott általános felülvizsgálat során kiderült, hogy Huszár M. távozásával megszűnt az a szigorú geodéziai felügyelet, amely az eddigi felvételi munkát jellemezte. Rövidesen kétségtelenné vált, hogy az egész Duna-szintezést meg kell ismételni, illetőleg majdnem teljes egészében újból elvégezni. Az új szintezés* során egyes fővonalakat teljesen át kellett építeni. Hieronymi kezdeményezésére nagytömegű, erős épületeken fő kapcsolópontokat képeztek ki. Ezek a következők : Pozsony, Habern-féle vendéglő, Oroszvár templom, Kis Bodakon erős urasági épület, valamint Süly, Lipót, Szap, Kiskeszi, Ószőny községek templomai, Ószőny és Almás közötti vadászház, továbbá Patt, Radvány, Pócsmegyer, Vác, Szigetmonostor, Madocsa, Duna- pataj, Adony, Makád, Rácalmás, Dunaszentbenedek és Gerjen községek templomai [34], * A Duna szintezését végző mérnöki gárda személyi összetétele 1863-ra meglehetősen megváltozott. Ez időben itt működik Ketse Ferenc, Nagy István, Turkovits Lajos I. oszt. mérnök, Veitersheim Károly, Fodor János, Szeidl Károly, Lechner Gyula, Brandstetter Ferdinand, Tóth Mihály II. oszt. mérnök és Massányi János, Illés Antal, Gruber Antal, Grehenek Adalbert mérnök-gyakornok [32]. 11 Bendefy : Szintezési munkálatok 161
