Bendefy László – V. Nagy Imre: A Balaton évszázados partvonalváltozásai (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1969)
I. A Balaton partviszonyai a történelem előtti időkben, a rómaiak, majd a népvándorlás korában
1.84 ábra. Zénói Dominico térképe 1570 tájáról, a török ellen felvonult szövetséges seregek ábrázolásával rajzolt. Ezek az állatképek a másolatokra is átszármaztak. Ezekre a részletekre azonban nem térünk ki, mert Fodornál [50] megtalálhatók. Ismeretlen szerző 1596. évi térképe Theodor de Bry officinájának kiadásában jelent meg a XVI. század végén egy „Vetustissime Potentissimaeque Hungáriáé. .. vera ac perspicua aeri exarata 1596 (tabula)” című térkép hazánkról. Szerzője ismeretlen [50] (1.87 ábra). Ugyanez a térkép magyarra átírva is megjelent kb. az 1920-as évek elején ilyen címmel: „Utánzása az egyedül létező Magyarország térképének az 1596. évből. Photozinkografia Wein- wurm Antal műterméből Budapesten.” A térképen az a lényeges, hogy a Balaton partjai nagyon tagoltak, ami magas vízállásra vall. A siófoki lefolyást nem ábrázolja, tehát az feltehetően el volt zárva (a Mezőkomárom —Mária- major szorosban). Szigligetet jól északra rajzolja. Tőle délkeletre, a túlsó parton van Fonyód félszigete. Tihany nevét Szig- ligeté alatt találjuk, de maga Tihany sziget valóságos helyétől kissé északabbra, a tó belsejében van. Az ábrázolás bizonytalan. A térkép rajzolója a kezébe adott mintán egyáltalán nem ismerte ki magát. Ezért Tihany sziget rajza kérdéses (csónak?) formájú; Szigliget alá, a tó közepébe pedig vitorláshajót rajzolt. Két kicsiny térkép a XVI. század végéről A XVI. századi térképek áttekintését két, az előzővel egykorú olasz rézmetszetű lappal zárjuk le. Egyiknek szerzője Doglioni (1595), a másiké Campagna (1597). Az előző a tavat igen erősen tagolt partokkal ábrázolja (1.88 ábra), és kihangsúlyozza a déli partokhoz csatlakozó mocsárvilág kiterjedésének jelentőségét. Szigliget, Badacsony és Tihany partjai felismerhetők, de sem Szigligetet, sem Tihanyt nem ábrázoljaszigetnek, Campagna Balatonjának partjai egyszerű vonalazásúak (1.88 ábra). A Szigliget—Tapolcai öböl jól kivehető a térképen, de szigetet egyáltalán nem tüntet fel. A Zala torkolatvidéke és a híd- végi-főnyedi-vörsi beöblösödés szépen kirajzolódik. Mindkét térkép leglényegesebb mondanivalója az, hogy nincs a Balatonnak lefolyása. A szurdokvölgyet ez időben tehát, amint előbb mondottuk már, gát rekesztette, a tó vízállása emiatt erősen megemelkedett. A Mercator-atlasz Balatonja A XVI — XVII. századforduló egyik legnevesebb kartográfusa és kiadója a kelet-flandriai születésű Gerardus Mercator (Gerhard Kremer) volt [87]. Korszak- alkotó Európa-térképe 1554-ben jelent meg, majd 1585-től kezdve adja ki híres atlaszait. Ezekben Hungária is benne van. Mi az 1606. évi atlaszból közöljük a Balaton ábráját. Igaz, hogy ekkor Mercator már nem élt. 1594-ben bekövetkezett halála után a térképlapok rézmetszetű lemezeit fia, Rumoldus örökölte, ő pedig 1604-ben egy amszterdami rézmetszőnek, Jacobus Hondius-nak adta el azokat. Két év múlva újból megjelent az atlasz, továbbra is Mercator nevével. 1.85 ábra. Zsámboki János 74
