Bendefy László – V. Nagy Imre: A Balaton évszázados partvonalváltozásai (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1969)
I. A Balaton partviszonyai a történelem előtti időkben, a rómaiak, majd a népvándorlás korában
tévedése az is, hogy a Zalán keresztül összeköttetésbe hozza a Balatont a Drávával (ebben azonban a szerző nem áll egyedül). Figyelmet érdemel azonban, hogy Tihany apátsági templomát ez a térkép már északról megközelíthetőnek tünteti fel (1.92 ábra). Giacomo Contelli di Vignola és Dominico Rossi (Dominicus de Rubeis) Balaton-tér- képei Az 1683 —1686-os években két igen figyelemre méltó térkép is kikerült a római Rossi-officina sajtója alól. Az első G. C. di Vignola műve, és Giov. Giac. Rossi csak rézbemetszője és kiadója. A másodikról di Vignola neve hiányzik és kiadójaként a fiatalabb D. Rossi szerepel. Hosszú évtizedek után di Vignola térképe az első (1.93 ábra), amely részleteiben is talán a helyszínen készült. A Kis-Balaton mocsárvilágát a térkép elkülöníti a Balaton nyílt vízszinétől. A keszthelyi öböl képe lényegesen elüt a maitól. Fenék-pusztánál hatalmas földnyelv nyomul be a Balatonba. így érthetőek azok a római kori építészeti- és sírleletek, amelyekről Römer Flóris és Lipp Vilmos nyomán a fentiekben szóltunk már. Az egykori Fenék-pusztai római építmények és temetkezési helyek, amelyeknek nyomait nevezettek a keszthelyi öböl vízében találták meg, erről az elmosott, elhabolt földnyelvről származnak. Kétségtelen, hogy a vízszint ekkorra már lecsökkent. Ezt nemcsak a Kis- Balaton megkülönböztetése mutatja, hanem az is, hogy Szigliget és Tihany nem tökéletesen sziget többé. A tómedence alakja egyébként erősen elrajzolt. Fonyód és Tihany közel szemben vannak egymással. Georg Kreckwitz térképe Annak ellenére, hogy a Rossz-officina valóban korszerű magyarországi térképekkel lepte meg a világot, a régi térképek hibás és elavult rajzát mintának továbbra is használják. Erre példa Kreckwitz 1686. évi térképe, amelyen a BálaТ.90 ábra. G. Blaeu „Novus Atlas”-ának részlete 1690 tájáról 77 1.89 ábra. A Balaton Cuiljelmus és Johannes Blaeu 1641. évi térképén
