Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)

D) Víziutak - III. Kikötők

Nem ez a helyzet a műtrágya, mezőgazdasági termény és az építőanyagok­nál, ahol változó a rakodóhely, ezért a rakodást esetenként telepített be­rendezéssel kell megoldani. Az egyes rakodóhelyek eleve meghatározzák a lehetséges vízi szállítási viszonylatok be- vagy kirakási helyét, tehát a ha­józás részére forgalmilag korlátozó tényezőt jelentenek. A népgazdaság áruszállításának fejlődése maga után vonja a víziúti áruszállítás hatéko­nyabbá tételét is, ezért a szükséges hajótér-kapacitáson kívül a víziúti szállítási viszonylatok kellő helyein korszerű, hatékony rakodások meg­oldása szükséges. A korszerű rakodás a víziúti szállításoknál megkívánja: — meglevő kikötők közül elsősorban a MAHART Csepeli Nemzeti Szabadkikötőjének fejlesztését, a 2. sz. kereskedelmi medence partfalának teljes kiépítését, megfelelő nagy teljesítményű rakodógépekkel való fel­szerelését. Ugyancsak szükséges a dunaújvárosi üzemi kikötő meglevő ra­kodóberendezéseinek korszerűsítése, vagy továbbfejlesztése, — a legjelentőségteljesebb áruszállítási igények részére a legsürgő­sebb Komoró, Szolnok és Szeged új kikötőinek megépítése, — az áruszállítási szükséglet vízi szállítási viszonyainak felmérése alapján részben a meglevő, részben újabb rakodók kiépítése szükséges oly módon, hogy ezeket mobildarukkal, vagy úszódarukkal kellően kiszolgálni lehessen, — úgy a meglevő, mint a jövőben kiépítendő rakodók részére meg­felelő hozzávezető utak, vagy vasúti csatlakozás szükséges az árurakodás fel- vagy elfuvarozása részére, — az időszakosan használt rakodóhelyek rakodásgépesítésére részben mobil, részben úszódaruk szükségesek, a MAHART jelenlegi állománya is további kiegészítésre szorul. Az elkövetkező 10 év, méginkább 20 év távlatában vizsgálva a nem­zetközi víziót fejlesztését és ennekfolytán a várható forgalmat, figyelem­mel kell lenni a Duna—Majna—Rajna-csatorna 1980-ra való teljes kiépíté­sére, a Duna alsó szakaszán a Vaskapu duzzasztás és hajózsilip hatását, fel­tételezve ezen időszak alatt a Duna—Tisza-csatorna megvalósítását, kiala­kul egy olyan egységes víziúti hálózat, mely lehetővé teszi az áruszállítási főirány Kelet—Nyugat, ill. Nyugat—Kelet víziúton való továbbítását. Le­hetőség nyílik a Szovjetunió és a nyugat-európai államok közötti nagytö­megű áruszállítás egy részének az ily módon kialakult víziúthálózaton való továbbítása Záhony, Szolnok, Budapest, Regensburg, Nürnberg, Duisburg viszonylatban. Ez a nemzetközi forgalom lehetősége feltétlen előrelátást kíván hazai kikötőink, rakodóink kiépítésénél. Üj típusú kikötő a Konténer-terminál. Az európai konténerizáció az utóbbi években történt rohamos fejlődése elindította hazánkban is a konté- nerizációt. Épült a Csepeli Nemzeti Szabadkikötőben a MAHART konténer terminálja, és ily módon egy olyan konténerkezelő csomópont létesült, ahol mindhárom közlekedési ág, — vasút, hajó, gépkocsi — konténerszállítása egybekapcsolódik. A MÁV egyidejűleg tervezi 6 db fő vasúti csomóponton konténer átrakóállomás létesítését. 687

Next

/
Oldalképek
Tartalom