Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
B) Folyószabályozás - V. Összefoglaló
A felső-dunai vizsgálatok és tervezések indították el azt a kutatási és tervezési folyamatot, amelynek célja a folyószabályozás tervezéséhez, a meder méretezéséhez szükséges korszerű elméleti és gyakorlati módszerek, méretezési eljárások kialakítása volt. Ennek a folyamatnak az eredménye érzékelhető és nyomon követhető főleg a Duna alsóbb szakaszán, a Dráván, de a Tiszán, a Rábán és az Ipolyon is az 1960-as évek végén, 70-es évek elején végrehajtott szabályozási munkálatokon, jóllehet a korszerű folyószabályozás alapelvei és módszerei című tervezési útmutató csak 1973-ban került kiadásra. Az új szemlélet alapján, több évi előkészítő munka után készült el 1974-ben a Dráva általános szabályozási terve, 1975—76-ban a Duna Gönyű—'Szob közötti szakaszának koncepció terve ill. általános szabályozási terve és 1976-ban a Duna Szob—Dunaföldvár—déli országhatár közötti szakaszának koncepció terve. E szakasz általános szabályozási tervének korszerűsítése lényegében megtörtént. A közös vízügyi bizottságok részéről is elfogadott koncepció tervek és általános szabályozási tervek, amelyek már egyértelműen meghatározzák a szükséges munkálatokat, jól hasznosíthatók a dunai és a drávai vízlépcsők tervezésénél is. Az egyes folyók szabályozottságának jelenlegi helyzetét, az elvégzett ill. a folyamatban levő szabályozási munkálatokat, az eddig elért ill. kiértékelt eredményeket, hatásokat stb. a II. fejezet ismerteti. Mindezek összefoglalásaként a folyószabályozási szakágazat jelenlegi helyzete az ismeretek alapján úgy értékelhető, hogy az elmúlt kb. másfél évtized alatt a kutatás-tervezés, műszaki előkészítés és az építés területén a folyószabályozás jelentős mértékben fejlődött, azonban a megnövekedett feladatokat tekintve, szükséges a szakágazat teljes tevékenységének további fejlesztése, korszerűsítése. 2. A folyószabályozás fejlesztési célkitűzései A folyószabályozással, mint a vízgazdálkodás egyik legrégibb tevékenységével szemben támasztott igények ill. az ebből adódó főfeladatok a gazdasági fejlődés során lényegében nem változtak, hanem kiegészültek, bővültek. E főfeladatok, tömör megfogalmazásban, a károk elhárítása, a hajózás biztosítása, a folyókra települt létesítmények védelme, a vízhasználatok igényeinek kielégítése, a környezetvédelem elősegítése. E feladatokból következik, hogy napjainkban már a folyószabályozás komplex vízgazdálkodási tevékenység, amely a vízgazdálkodás minden ténykedésével a legszorosabb kölcsönhatásban van. Hatnak rá a természeti tényezők és a társadalmi-gazdasági igények. A természeti és a társadalmi-gazdasági feltételek szabályozzák ill. határozzák meg, hogy az egyes főfeladatok, célok közül mikor, melyik a döntő jelentőségű a szabályozás szempontjából. A fejlesztés főbb célkitűzései tehát a következők: — az árvízvédelmi biztonság növelése érdekében a meder egyensúlyi 463
