Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
B) Folyószabályozás - V. Összefoglaló
V. ÖSSZEFOGLALÓ Kovács Dezső 1. A folyószabályozás jelenlegi helyzete A magyarországi folyókon végzett szabályozási munkákat áttekintve megállapítható, hogy a 19. században indultak meg a nagyarányú szabályozások és tartottak a 20. század elejéig. Általános, klasszikus szabályozási koncepció volt a vizek kártétel nélküli levezetése, a jégveszély elhárítása, és egyes folyókon, folyószakaszokon a szükséges hajóút biztosítása. A századfordulót követően, egészen az 1950-es évekig, lényegében ezekhez a koncepciókhoz igazodva végezték a szabátyozási munkálatokat. Űj szabályozási tervek csak egy-egy rövidebb folyószakaszra készültek. Az 19'50-es évek végén, 60-as évek elején sor került a nagyobb folyókon, elsősorban a Dunán, a Tiszán végrehajtott szabályozások elemzésére, értékelésére. Ezek alapján megállapították, hogy az összefüggő szabályozási és fenntartási munkák hiánya, valamint a szabályozások óta bekövetkezett változások miatt a művek jelentős része tönkrement, ill. hatékonyságát elvesztette, helyreállításuk, fenntartásuk olyan költség- és munkaráfordítást igényelne, ami nem áll arányban a szabályozás hatékonyságának növekedésével. Új helyzetet teremtett a vízhasznosítási igények kielégítését szolgáló folyami vízlépcsők tervezése, ill. létesítése is. Nyilvánvalóvá vált tehát, hogy új folyószabályozási elvekre, módszerekre van szükség, amelyek a klasszikus célkitűzések mellett figyelembe veszik a különböző hasznosító ágazat igényeit is és biztosítják a kommunális és ipari vízellátás, a mezőgazdasági vízhasznosítás, a vízerőhasznosí- tás, a hajózás, stb. számára a vízkivételt, a létesítmények üzemelésének a lehetőségét, a megfelelő hajóutat. E szabályozási törekvések megvalósításához széles körű adatgyűjtő és feltáró munka kezdődött csaknem valamennyi jelentősebb folyónkon. Sor került a folyók korszerű vízrajzi felvételére, az adatok feldolgozására és a Vízrajzi Atlasz-sorozat folyamatos kiadására. A kanyarfejlődés és a szabályozási művek hatásának vizsgálatához kísérleti folyószakaszokat jelöltek ki a Hernádon, a Dunán, majd a Rábán, a Dráván és az Ipolyon. Az 1960-as évek elején a Felső-Duna (Rajka—Gönyű közötti szakasz) szabályozásához készült új korszerű koncepció, ill. szabályozási terv, amely az első lépést jelentette a korszerű folyószabályozás felé. A terv az évek során finomításra, kisebb módosításra szorult, de jelenleg is ez képezi a szabályozási munkák alapját. 462
