Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)

B) Folyószabályozás - I. Folyóink morfológiai és hidrológiai jellemzése

vezésnél számos összefüggésben alapadatként hasznosítják, így például a méretezési vízhozam meghatározásánál, a hordalékszámításoknál, hajózási vízszintek megállapításánál stb. AB. 15. ábra a Dráva barcsi szelvényére meghatározott gyakoriságokat és tartósságokat tünteti fel. Az ábrán kétféle tartósság szerepel; a teljes év vízállásaira és a jégmentes időszakra vonatkozó tartósság. Ez utóbbi a hajózási idény meghatározásához szükséges.

Már ezek az elemi statisztikai feldolgozások is megkövetelik az adatok, illetve adatsorok ellenőrzését.

Ismeretes, hogy mozgómedrű folyóknál az azonos vízhozamokhoz tartozó vízállások a mederváltozás jellegének megfelelően az időben változnak. A feldolgozás viszont azt kívánja, hogy az adatsor egyöntetű legyen, vagyis a vízállásészleléseket szabályos jellegű eltérések ne terheljék és a véletlen jellegű ingadozás törvényszerűségei is változatlanok legyenek.

Szabályos eltérés jelentkezhet például a meder süllyedéséből vagy emelkedéséből, amikor az azonos vízhozamhoz tartozó vízállások az időben folyamatosan csökkenő, vagy növekvő értéket mutatnak. Nem egyértelmű a vízmérceszelvények stabilitásának fogalma sem. Nyilvánvaló ugyanis, hogy adott szelvény stabilitása önmagában még nem meghatározója az adott vízhozamhoz tartozó levonulási szinteknek. Attól függően, hogy a szelvény alatt vagy felett a mederben milyen változások következnek be, változhatnak az azonos vízhozamhoz tartozó vízállások is.

Egyértelmű lesz a feladat, ha a mérceszelvény stabilitása helyett a szelvény környezetének stabilitását, tehát a vízállás—vízhozam kapcsolat alakulását befolyásoló teljes szakasz mederváltozásainak az azonos vízhozamok levonulására gyakorolt együttes hatását vizsgálják. Más szavakkal ez azt jelenti, hogy valamely vízmérceszelvény környezete akkor nevezhető stabilnak, ha az azonos vízhozamokhoz tartozó vízállások az időben változatlanok maradnak.

Szabályos hibát okozhat a mércék 0 pontjának változása is. A vízmércék telepítése óta eltelt idő alatt csaknem minden vízmérce átépítésre került, vagy az eredeti helyén, vagy pedig áthelyezve. Ennek során a 0 pontok megváltozhattak, de megváltozhattak az alapsíkok módosulása miatt is. A 0 pontban bekövetkezett változások viszont nem csupán a vízállásokat, hanem az azokból meghatározott eséseket is módosítják. Alapvetően fontos tehát a mércék 0 pontjainak ellenőrzése és az adatok azonos hasonlítósíkra történő javítása.

Megbonthatja az adatok egyöntetűségét az emberi beavatkozás is. Ezek közül esetünkben elsősorban a folyószabályozást, folyócsatornázást kell megemlíteni.

Folyócsatornázás esetében külön kell választani a duzzasztott és duzzasztás nélküli időszakra érvényes adatokat. Az így különválasztott adatokból a duzzasztással már nem befolyásolt és a duzzasztással befolyásolt szelvény között mércekapcsolatot kell szerkeszteni. A két kapcsolati vonal metszéspontja választja el egymástól a duzzasztott és duzzasztásmentes vízállástartományokat. A mércekapcsolatök segítségével akár duzzasztás- mentes, akár duzzasztott állapotra javítható az adatsor.

314