Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
A) Árvízvédelem - V. Összefoglaló
V. ÖSSZEFOGLALÓ Zorkóczy Zoltán 1. Magyarország árvízvédelmének jelenlegi helyzete Hazánkban a mai értelemben vett ármentesítési munkálatok a múlt század második felében indultak, bár a XVIII. században és a XIX. század első felében is folytak helyi jellegű mederrendezési és töltésépítési munkák. Az árvízvédelmi rendszer fejlődésében korszakváltókat megállapítani igen nehéz, mivel az árvízvédelmi művek kiépítése, azok ismételt erősítése — kisebb-nagyobb megszakításokkal — az 1850-es évek elejétől olyan folyamatos tevékenység volt, amely tulajdonképpen még ma is tart. Az azonban megállapítható, hogy az 1850-es évek elejétől az 1930-as évek végéig végrehajtott ármentesítési munkálatok zömében az árvizekkel veszélyeztetett területeknek a szó szoros értelmében vett ármentesítését szolgálták. Ebben az időszakban épültek ki azok az árvízvédelmi művek, amelyek ma az ország árvízvédelmi rendszerét alkotják. Az 1930-as évek utáni ármentesítési munkálatok fő célkitűzése pedig a már meglevő árvízvédelmi művek erősítése, fejlesztése, tehát a már ármentesített területek védelmi biztonságának növelése volt és ma is az, bár még ebben az időszakban is sor került újabb kis területek ármentesítésére. Természetesen még ez az igen nagy vonalakban felvázolt két korszak sem választható el élesen egymástól. Ennek egyik oka, hogy az ármentesítés kezdeti szakaszában a védelmi művek kiépítésére valamely korábban előfordult — nagy károkat okozó — árvizet tekintették mértékadónak és olyan töltéseket igyekeztek építeni, amelyek ezek ellen nyújtanak védelmet. Az ármentesítés előrehaladásával azonban a maximális árvízszintek is emelkedtek, melyek természetesen a mértékadó árvízszintek újabb és újabb módosítását tették szükségessé. Így az ármentesítés első időszakában az újabb területek ármentesítése mellett a már kiépült védelmi művek ismételt erősítésére is sor került. A másik ok, hogy az árvízvédelmi művek kiépítése következtében az ármentesítés előtt átlag 3—4 évenként árvízzel veszélyeztetett területeken lényegesen nőtt a védelmi biztonság, tehát a gazdasági fejlődés is jelentősen növekedett. Ennek következtében később olyan területek ármentesítésére is sor kerülhetett, amelyeken a védelmi művek kiépítése korábban nem volt gazdaságos. így került sor például az 1960-as években a Zagyva— Tárná töltésrendszer kiépítésével mintegy 200 km2 újabb terület ármentesítésére. Ez a folyamat még napjainkban is tart, bár az ármentesítetlen területek nagysága egyre csökken. Az V. ötéves tervben például a Dráva, a 17* 259
