Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
A) Árvízvédelem - II. Magyarország árvízvédelmi rendszere
Az 1972-es nyári árvíz a mértékadó árvíz szintjét, de helyenként a töltések koronáját is meghaladta, a Borsfai-patak töltését két helyen, a Mura- balparti töltés birkitói szakaszát ugyancsak két helyen átszakította és a két öblözet árterének egy részét elöntötte. A védvonalakat az árvíz után továbbfejlesztették, a töltéseket magasították, a bekötéseket meghosszabbították. A védvonalakkal alakított öblözetek: A Mura és Béci-patak deltájában van a Letenyei öblözet. Ármentesített területe 5,4 km2; a Béci-patak és a Borsfai-patak között a Mura-balparton helyezkedik el a Birkitói öblözet. Ármentesített területe 10,8 km2; a Borsfai-patak és Vicsa-patak között a Mura-balparton helyezkedik el a Tótszerdahelyi öblözet. Ármentesített területe 2,8 km2; a Rigyáci és Gyurgyeváci patakok között a Mura-balparton van a Molnári öblözet. Ármentesített területe 2,0 km2; a nagykanizsa— Csáktornyái, a murakeresztúr—barcsi MÁV-vonal (töltés) és a Principális- csatorna jobb parti töltése között van a Murakeresztúri öblözet. Ármentesített területe 3,2 km2. Az öblözet ármentesített területén fekszik Murakeresztúr belterületeinek nagyobb része. 1.172 A Dráva-balpart Drávatamási alatti szakaszának ármentesítése Az olasz Alpokban eredő Dráva 695 km hosszú, mintegy 470 km-es olasz—osztrák, majd jugoszláv út után a Mura betorkollásánál, Örtilosnál éri el a magyar határt. Örtilos alatti 157 km-es szakaszán a magyar—jugoszláv határt különösen Barcs felett többször metszve, de nagy részén határt képezve Alsószentmárton alatt véglegesen jugoszláv területre lép, majd az alatt 64 km-re Almásnál ömlik a Dunába, (1383 fkm-nél). 40 490 km2 vízgyűjtő területének 85%-a határunkon túl van. A belső somogyi dombok, Zselic, a Mecsek keleti nyúlványai és a Villányi-hegység déli lábvonala előtt húzódó völgy bal parti ártere Drávatamási—Alsószentmárton közötti szakaszának 3—7 km széles sávján, három öblözet 225,0 km2-es területén: ármentesített 194,6 km2, ártéri sziget 30,4 km2. (Az ártér Jugoszlávia területén Dárdáig terjed, területe ott 130 km2 körül van.) Az ármentesítés magyar részen 32 község területét érinti. Ezen a területen helyezkedett el az Ormánság egykori mocsárvilága, melyet a vízrendezések és ármentesítések előtt a Dráva elöntésein kívül a domb- és hegyvidék déli lejtőjének vízfolyásai, illetőleg ezek eredője a Fekete-víz, valamint az Egerszegi-víz táplálták. A terület ármentesítési munkáit Drávaszabolcs alatt Dárdáig az érdekelt községek és nagybirtokosok kezdték a XVIII. század 40-es éveiben. A 80-as években pedig a Barcs alatti szakaszon való hajózás biztosítása s a községeket fenyegető partszakadások veszélyének elhárítása érdekében megindultak a Dráva mederrendezési munkái, melynek keretében a XIX. század közepéig a Mura-torkolat alatti szakaszt 60%-ára rövidítették. A mederrendezéssel egyidőben Somogy megye árvízvédelmi töltést épített Drávatamási—Drávakeresztúr, Baranya megye Drávasztára—Drávaszabolcs között (ez utóbbi a már korábban épített érdekeltségi töltéshez csatlakozhatott). Drávakeresztúr—Drávasztára között nem épült töltés. (Ezzel egyidőben épített a Dráva jobb partján Belovár—Körös és Verőce várme101
