Víztükör, 2001 (12. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 5. szám
NAPIRENDEN A VÍZKÉSZLETGAZDÁLKODÁS Országos értekezlet Dávodon Dávod (Bács-Kiskun megye) területe 6927 hektár, lakosainak száma 2612 fő, a lakások száma 1126 db. A település egy a megye hasonló települései közül. Mégis, amikor arról volt szó, hogy az OVF Vízkészlet-gazdálkodási és Informatikai Főosztálya felkérésére az Alsó- Duna -völgyi Vízügyi Igazgatóság a felszíni és felszín alatti vízkészlet-gazdálkodók országos értekezletének helyszínéül ezt a települést választotta, helyesen tette. A kétnapos rendezvény nagyobb nyugalomban kevés helyen lehetett volna, mint éppen itt. A helyes választást az eredmények is igazolják. Lássuk, hogyan? Az első nap Az országos szakmai értekezlet bevezetőjeként Dr. Halász Rudolf, az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság igazgatója köszöntötte az értekezlet résztvevőit. Röviden ismertette az igazgatóság 5881 km2-t felölelő, 90 települést érintő működési területén végzett munkát. Elmondta, hogy a (Solt- Dunaföldvári hídtól délre húzódó 127 kmes) Dél-magyarországi Duna-szakasz (mely 100 km hosszban közös Jugoszláviával) ár- és belvízvédelmét, valamint a hajóút biztosításával összefüggő beruházási, fenntartási és üzemelési feladatait a bajai VÍZIG látja el. Vázolta a folyó medrének időbeli és térbeli változásait. Beszélt a hordalék lerakódás problémáiról (mely az árvizek és a jég levonulása, valamint a hajózás szempontjából jelentős) és arról, hogy korábban a térségben az árvizek (1965, 1979), de különösen a jeges árvizek (1938, 1941, 1956) jelentős károkat okoztak. Ma azonban mindez már a múlté. A mindkét parton kiépített árvízvédelmi rendszer biztosítja az árvizek zavartalan levonulását. A mellékágak és holtágak rehabilitációs programjának végrehajtását követően megszűntek a mocsarak, előtérbe került a mezőgazdasági hasznosítás, javult a vízminőség. Jelenleg az igazgatóság egyik legjelentősebb feladata a Gemenci táj megújítási programjának végrehajtása. Az ismertetés befejezéseként szóba került a XIX. század elején megépült, 122 km hoszszú Ferenc tápcsatorna helyzete (mely a Duna menti Bezdánt a Tisza melletti Óbecsével köti össze és jelenleg folyik a rekonstrukciója) és a térség mezőgazdasági tevékenységéhez, valamint a haltenyésztéséhez szükséges vízmennyiséget biztosítja. A következőkben az értekezlet levezető elnöke, Dr. Perger László főosztályvezetőhelyettes (az írás megjelenésekor főosztályvezető, OVF Vízkészlet-gazdálkodási és Informatikai Főosztály) méltatta a vízkészletgazdálkodók sokoldalú munkáját, vízügyi igazgatóságonként értékelte az előző évi vízkészlet-gazdálkodási tevékenységet, majd röviden kitért az OVF és a VIZIG-ek intézményi fejlesztésére, végül egy új fogalom, a „víztest” bevezetéséről adott tájékoztatást. Az Észak-Dunántúli VÍZIG a szigetközi programot sikeresen valósította meg. A Közép-Duna-völgyi VÍZIG VKJ- beszedés, a vízbázisok beruházásai, valamint a hévíz-hasznosítási limit meghatározása terén működött eredményesen. A Közép-Dunántúli és a Dél-dunántúli VÍZIG a kiadott szakhatósági engedélyek számának megkétszereződésével összefüggő feladatokat kezelte szakszerűen. A Dél-dunántúli VÍZIG vízbázis-védelmi beruházásokkal, valamint a nyilvánosság kezelésével kapcsolatos munkája figyelemre méltó teljesítmény. Jelentősek a Nyugat-Dunántúli, a Felső-Tisza-vidéki és az Észak-magyarországi VÍZIG vízbázis-védelmi beruházásait is. Ugyanakkor a Nyugat- Dunántúli VIZIG-nél a Hévízi-tó térségével kapcsolatos engedélyezések száma megnőtt és a védőterülettel kapcsolatban is indokolatlanul nagy igények jelentkeztek, míg a Felső-Tisza-vidéki VÍZIG esetében a Szamos - Csengeri szelvényben a monitor állomáson átfedés van, az adathozzáférésben nehézségek adódnak. Az Észak-magyarországi VIZIG-nek a tiszai cianid-szennyezés valamint az árvíz elleni védekezés, a Közép-Tisza- vidéki VIZIG-nek pedig a kiskörei tározó üzemeltetése, valamint az átlagot meghaladó szakhatósági tevékenység terén végzett munkája sikeres. Utóbbinál problémát az illegális kútfúrások elszaporodása jelent. Az Alsó-Tisza-vidéki VÍZIG átlagos szakhatósági tevékenysége mellett a használt hévizek visszavezetésének engedélyezését, a pusztaszöllősi földgázkitörés okozta vízkészlet sérülés feladatait, a labor-akkreditálási tevékenységet oldotta meg kiemelkedően. A Körös-vidéki VÍZIG munkáját az átlagon felüli felügyeleti tevékenység, a MAHAB-OTAR-OSAP- fejlesztés sikeres megoldása, valamint a jó térségi vízkészlet-gazdálkodás jellemzi. Jelentős javulás tapasztalható a vízminőség adatok kezelése terén. Az értekezlet előadói közül- Havasné Szilágyi Eszter, a KöViM Vízgazdálkodási Főosztályának főtanácsosa rövid tájékoztatást tartott a 2000/60/EK irányelvével kapcsolatos helyzetről, hangsúlyozva, hogy a téma sokoldalúsága és fontossága - valószínűleg szeptemberben rendezendő — egész napos értekezlet megtartását indokolja;- Simonfify Zoltán (MTA Vízgazdálkodási Kutató Csoport) az EU Keretirányelvhez kapcsolódóan a felszín alatti és felszíni vizek hasznosításáról, a vízkészletek meghatározásának aktuális feladatairól beszélt.- Albert Kornél (VITUKI) az Arc Info térinformatikai rendszernek a vízgazdálkodás területén lehetséges alkalmazásáról adott tájékoztatást, hangsúlyozva a rendszer jelentőségét a vízgyűjtő-feltárása, az aszályossági index meghatározása, a csapadékadatok, a felszín alatti térképek, valamint a talajvíztérkép készítése területén;- Völgyesi István (Völgyesi Mérnökiroda Kft.) röviden értékelte a Duna-Tisza-közi talajvízhelyzetet. Visszatekintett az 1981-95 közötti száraz időszak belvízcsatornákkal kapcsolatos feladataira, valamint az 1995 óta történt változásokra. Véleménye szerint szükség lenne több, nagy tározó építésére. Hangsúlyozta a modellezés jelentőségét. Rövid áttekintést adott az észlelő kutakról és a modellkalibrálás feladatairól;- Dr. Török József osztályvezető-helyettes (ATIVIZIG) az augusztus 18-ai pusztaszöllősi földgázkitörés felszín alatti vizeket érintő hatásairól, valamint az elfojtás körülményeiről beszélt;- Szalay Miklós (Szalay és Papp Kft) a bányató-kataszter előkészítésének előzményeit, célját, elkészítésének tapasztalatait, valamint a jogszabály-előkészítés és az adatgyűjtés feladatait ismertette; Az előadásokat követő Fórum a szakmai problémák felvetésére, javaslattételekre és válaszadásokra adott lehetőséget. A szakmai programokat a foktői belvízátemelő szivattyútelep megtekintése zárta, melynek során Rónay István osztályvezető (ADUVÍZIG) kalauzolta a szakmai értekezlet résztvevőit. Az értékes előadásokat élvezetes kulturális 7
