Víztükör, 1998 (38. évfolyam, 1-5. szám)
1998 / 2. szám
TISZA 5. A tavaszi időszakra vonatkozó hidrológiai előrejelzés A rendelkezésre álló hosszúidejű meteorológiai előrejelzések szerint Magyarország területén áprilisban az átlagosnál melegebb és szárazabb, májusban pedig átlagosan meleg és átlagosan csapadékos időjárás lesz a jellemző. A fenti meteorológiai előrejelzéseket figyelembe véve készítettük el előrejelzéseinket a Duna pozsonyi és budapesti szelvényére, megvizsgálva az átlagosnál 50 %-kal több, és ugyanennyivel kevesebb csapadék esetét is. Duna-Pozsony átlagos 50 %-os 150%-os körülmények esetén csapadékmennyiség esetén Márciusi lefolyás: 3.93±0.65 km3 max. vízállás: 344± 81 cm Áprilisi lefolyás: 3.41±0.95 km3 max. vízállás: 310± 55 cm Májusi lefolyás: 6.35±1.38km3 max. vízállás: 496± 86 cm Duna - Budapest Márciusi lefolyás: 4.00±0.99 km3 2.59±0.99 km3 5.25±0.99 km3 max. vízállás: 329+ 82 cm 234± 82 cm 418± 82 cm Áprilisi lefolyás: 3.97±1.04km3 1.97±1.04km3 5.67±1.04km3 max. vízállás: 276± 46 cm 181± 46 cm 371± 46 cm Májusi lefolyás: 6.92+1.62 km3 3.41±1.62 km3 10.40±1.62 km3 max. vízállás: 438± 80 cm 338± 80 cm 518± 60 cm A Duna budapesti szelvényére vonatkozó maximális vízállás előre jelzett értékeit a fenti három hónapra az 5-7. ábrán tüntettük fel, az elmúlt 5 évben észlelt hasonló értékekkel együtt. Maximális márciusi Maximális áprilisi Maximális májusi vízállások: vízállások: vízállások: Duna-Budapest Duna-Budapest Duna-Budapest Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a Duna felső szakaszán a hóban tárolt vízkészlet értéke szélsőségesen alacsony, csak a magasan fekvő részeken közelíti meg a sokéves átlagértékeket. Ez a tény az olvadási időszak első felében az ilyenkor megszokottnál lényegesen kisebb mederteltségek kialakulását valószínűsíti. Mivel a meteorológiai előrejelzés alapján márciusban nem várható további jelentős hófelhalmozódás, az olvadási időszakban jelentős árhullám kialakulásának az esélye minimálisnak nevezhető. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtő felső szakaszára hullott csapadék Az 1997. december 1-től 1998 február 28-ig terjedő időszakban a Tisza tokaji, szolnoki, valamit szegedi vízgyűjtőjére a rendelkezésre álló csapadék adatok alapján 112 mm, 97 mm, illetve 90 mm csapadék hullott. A csapadék több mint fele december hónapban, jórészt eső formájában hullott. A fenti csapadék értékek az utolsó 34 év területi átlagértékeinek a 77,75, illetve 75 %-a. A szegedi vízgyűjtőre kapott csapadék értéket az 1. ábrán az elmúlt 5 év hasonló adataival, a 2. ábrán pedig a sokéves átlag értékével ábrázoltuk. Meg kell jegyeznünk, hogy a fenti értékek a Tisza erdélyi vízgyűjtőjéről származó adatok erősen hiányos volta miatt jelentős pontatlansággal terheltek. csapadék (mm) csapadék (mm) 2. A téli hőmérsékleti viszonyok a vízgyűjtőn A Tisza vízgyűjtő a hőmérsékleti viszonyait az alábbi meteorológiai állomások havi középhőmérséklet értékeivel, valamint a sokéves átlagtól való eltéréssel (zárójelben) jellemezzük: 1997. December 1998. Január 1998. Február Szatmárnémeti: 2.0 (+1.3) oC 2.1 (+4.6) oC 2.6 (+3.2) oC Kassa: 1.1 (+1.6) oC 1.0 (+3.8) oC 2.6 (+4.5) oC Kolozsvár: 0.8 (+2.2) oC-0.4 (+3.3) oC 2.2 (+4.7) oC Nyíregyháza: 1.4 (+1.5) oC 2.2 (+5.5) oC 3.7 (+4.8) oC Miskolc: 1.1 (+1.4) oC 2.0 (+5.4) oC 4.0 (+5.0) oC Kékestető:-1.6 (+1.1) oC-1.5 (+4.2) oC 1.3 (+6.2) oC Szolnok: 1.9 (+1.4) oC 2.4 (+5.0) oC 5.0 (+5.5) oC Debrecen: 2.5 (+2.0) oC 3.0 (+5.3) oC 4.2 (+3.7) oC Szeged : 2.4 (+1.5) oC 2.8 (+4.9) oC 5.0 (+5.0) oC A fenti adatok azt mutatják, hogy Tisza vízgyűjtőjén az egész időszak során, de különösen január és február hónapokban az átlagosnál egyhébb időjárás volt a jellemző. 3. A vízgyűjtőn hó alakjában tárolt vízkészlet 1998. március 1-jén 1998. március 1-jén a Tisza szolnoki, illetve szegedi vízgyűjtő területén a rendelkezésre álló, jórészt kárpataijai, erdélyi, valamint felvidéki meteorológiai állomás hóvastagság, illetve hóvízegyenérték adatai alapján a hóban tárolt vízkészlet értékeire, 500 m-es magassági bontásban az alábbi értékek adódtak: 25
