Víztükör, 1997 (37. évfolyam, 1-6. szám)
1997 / 2. szám
Fejezetek egy meg nem jelent könyvből (folytatás a 2. oldalról) A felszíni vizeket a végére hagytuk, mert erről részletesen kívánunk szólni. Erre nemcsak a több mint húsz éves tapasztalataink ösztönöznek, hanem az is, hogy a problémák itt csúcsosodnak. Tekintsük csak át a 3. táblázatot: A regenerálás nélküli cellulóz- és papírgyártás szennyezéseit részletezi a 4., a regenerálásosét az 5.táblázat A 3-5. táblázatok adatai bizonyítják, hogy egy 100 tonna papírt és alapanyagait előállító üzem a regenerálás nélküli 3 Alázat alapanyaggyártás esetén egy milliós város szerves szennyezéseit produkálja, ami a regenerálással kb. 10%-ra mérsékelhető. Fajlagos szennyezések (ezer l.e.é./l termék) termék KOI BŐI, cellulóz- regenerálás nélkül 8-10 3-4- regenerálással 0,8-1,2 0,3-0,ó facsiszolat 0,12-0,25 0,05-0,08 papír és karton 0,3-1,0 0,1-03 A cellulóz- és papírgyártás szennyvizeit azonban több dolog is megkülönbözteti a kommunális szennyvizektől. E különbség megnyilvánul a szervetlen komponensekben, de a Monoszulfitos szalmacellulóz- és papírgyár szennyvizei Anyagfelhasználás: 50 % fehérített cellulóz + 50 % facsiszolat Termelés: 1001 papír/nap Szennyezés t/nap g/sec megjegyzés Papírrost 13 17 cellulóz- és papírgyártásból Ligninlebomlási termék 29,2 339 szulfogyök es Na nélkül Szénhidrátok 38,5 447 szalmából kioldva Szervetlenszalma-alkatrészek 1,0 12 főleg Si02 Na2S03(Na2S04)+Na2C03 18,0 209 közel teljesen szerveshez kötve (feltárásból) Cl szerveshez kötve 3,0 35 fehérítésből Szabad Cl, nyom Gyantaemulzió 03 4 papírgyártásból Alumíniumszulfát 2,0 23 papírgyártásból Kaolin 3,0 35 papírgyártásból 4. táblázat Szulfátcellulóz- és papírgyár szennyvizei Anyagfelhasználás: 50 % fehérített szulfátcell + 50 % facsiszolat Termelés: 100 t/nap Szennyezés t/nap g/sec megjegyzés Papírrost 13 17 cellulóz- és papírgyártásból kötött Na nélkül Ligninlebomlási termék 3,8 44 Szénhidrátok 3,1 3á fából kioldva Szervetlenfa-alkatrészek 3,1 nyom Na2S04 13 15 különféle komponensek (pl. Na2S) Na2C03 0,7 8 részben szerveshez kötve CaO 0,7 8 közel teljesen szerveshez körié (fehérítésből) CaCOj Szabod Clj Gyantaemulziá 0,3 3 kausztifikálásból nyom 1,0 12 papírgyártásból Cl szerveshez kötve 33 41 fehérítésből Alumíniumszulfát 2,0 23 papírgyártásból Kaolin 3,0 35 papírgyártásból 5. táblázat szerves összetevők biológiai bonghatóságában, másként kifejezve az öntisztuló képességében is. A cukorszerű szennyezések gyorsan lebomlanak, ha a szükséges tápanyagok a rendelkezésre állanak. Ez a vízfolyásokban rendszerint bekövetkezik, de a lignin származékok okozta terhelés tartós, hisz bonthatóságuk minimális. A vízkészletek hasznosíthatóságát több oldalról is akadályozzák: ivóvízként való hasznosításnál íz- és szagrontás következik be, s a fertőtlenítés során növelik a rákkeltő trihalometán képződését. Az ioncserélő oszlopokban tartós kötéseket létesítenek, rontva a lágyítás hatásfokát, csökkentve a gyanták élettartamát. A cukorszerű komponensek sem veszélytelenek, bomlásuk emészti a befogadó oldott oxigéntartalmát. Az osztrák és csehszlovák papírgyárakból származó cukrok - a cukorgyári szennyvizekkel együtt - valószínűleg hozzájárultak a 60-as évek végén a Duna őszi kisvizeinél bekövetkezett fonalasgombainvázióhoz, amely óriási riadalmat keltett a Fővárosi Felszíni Ivóvízkivételi Műnél. Tanúi voltunk annak is, amikor a Százhalombattai Erőműnél vízsugarakkal s kefékkel próbáltak megszabadulni a finom rácsokat eltömő, nemezelődött vastag fonál tömegektől. A papír- és cellulóziparon túlmutatva, a káros hatásokat a saját (fogyasztói) oldalunkról is megközelíthetjük, s ez az előbbinél talán még jellemzőbb képet ad. Gondoljuk csak át: Az ipar nem önmagának, hanem a fogyasztónak termel - bár a reklámokon keresztül kétségtelenül tagadhatatlan „a hal Jónásnak fájt, Jónás a halnak“ típusú kölcsönhatások érvényesülése s az igények azért mégiscsak belőlünk fakadnak... Az anyagcseretermékeinkkel terhelt kommunális szennyvizeink évente 36,5 kilogramm kémiai oxigénfogyasztással egyenértékű szerves anyagot szállítanak a befogadókba. Amikor a papírfogyasztásunk eléri az évi 36,5 kilógrammot, akkor az előbbi terhelés már megkétszereződik, s ezt már a civilizált országok lakossága két-három évtizede túllépte, mára esetenként többszörösen. Ez akkor is így van, ha az alapanyagokat vagy akár a papírt nem itthon termeljük, hanem más országokból való behozatalból származik. Nem érezhetünk némi lelkiismeret-furdalást, ha a dolgozószobáink faltól a falig, a padlótól a mennyezetig könyvekkel megrakott polcain végigtekintünk? Nem fogunk ezért még egyszer súlyos árat fizetni? A papír termelésének zöme néhány fában gazdagabb országba koncentrálódott. Az 1929. évi papírtermelés országok közötti megoszlását foglalja össze a 6. táblázat. Nem aggasztó a számunkra az, hogy az előkelő 3., 13. és 14. helyet a felvízi országok foglalják el? A németországi terhelések egy kisebb része - a nagyobb a Rajnát éri! -, az ausztriai és a szlovákiai gyárak a Dunát terhelik. 1929. óta ráadásul sokat fejlődött a világ, nőtt a papírtermelés... Söpörjünk először a saját házunk előtt, tekintsük át a hazai papírgyáraink termelését a 7. táblázatban. A táblázatból valami fontos kimaradt: 1972-ben leállítottuk a Szolnoki Papírgyárnál a 20 ezer tonna éves kapacitású szulfitos szalmacellulózgyárat - a vízszennyezés miatt pedig csak az ötvenes évek végén helyeztük üzembe. (A gyár szervesanyag-terhelése többszörösen meghaladta a városét!) Az 1. ábrán és a 8. táblázaton a legnagyobb hazai papírgyár, a Csepeli Papírgyár terheléseit jellemezzük. A táblázatban összehasonlításul megadjuk a budafoki és a szentendrei gyárak terheléseit is. Az 1. ábra óránként, majd félóránként vett minták sorozatán keresztül mutatja be a szennyvizek minőségének a napon belüli változásait Ennek oka a kalcium-biszulfitos technológia szakaszos volta. Néhány órán keresztül - a főzők leeresztésénél - a terhelés a napi átlagos terhelést akár többszörösen is meghaladta. Ezen túlmenően a napi terhelés is változott a termelési ütem függvényében. Az 1780 g/m’-es kémiai oxigénigény azon napokat jellemezte, amikor a kalciumbiszulfitos technológia berendezéseit karbantartás miatt nem üzemeltették. A Duna óriási hígítóképességére jellemző, hogy amikor 1980-ban e leginkább szennyező termék gyártása leállt (jórészt környezetvédelmi okokból), a bevezetés helye alatt, a Duna baloldali sávjában nem sikerült a hatást kimutatni. A táblázat alapján megállapítható, hogy az alapanyagot is gyártó üzem terhelése egy vagy két nagyságrenddel meghaladta a csak papírt és kartont gyártó üzemekét, s az éves átlagos szennyezés is igen nagy mértékben ingadozott. Ez bizony sokszor nem a termelés változásával, hanem a vizsgálatok által megengedett vagy másként lehetővé tett becslési hibáknak volt a következménye. A 9. táblázat tanúsága szerint 1980. után a Csepeli Papírgyár dikromátos oxigénfogyasztással jellemezhető szerves anyag szennyezése tartósan a napi 50 tonna alá, majd 1987-től - a félcellulózgyártás megszüntetésével - a 30 tonna alá süllyedt. A papíriparban végbement változások az ország szennyezőanyag-mérlegét is kedvezően érintették. A szerves szennyezésnél regisztrált csökkenések nem kis hányadban ennek voltak köszönhetők. Az 1985. évi szennyvízbírságos vizsgálatok alapján készített szennyezőanyagmérleg szerint a papíripar a hazai szerves szennyezés 5,2 %-át juttatta a felszíni vizeinkbe, 48 %-át Csepelen, 37 %-át Dunaújvárosban és 10 %-át Lábatlanban. Papír- és kartontermelés, 1929 (ezer tonnában) 1. USA............. ..9963 11. SZU.................350 2. Kanada ......... ..2927 12. Hollandia..........350 3. Németország.. .. 2556 13. Csehszlovákia.... 293 4. Anglia........... ..1440 14. Ausztria............285 5. Franciaország. ...850 15. Spanyolország... 220 6. Japán........... ... 847 ló. Belgium............177 7. Svédország.... .720 17. Lengyelország... 169 8. Norvégia....... ...404 18. Svájc................120 9. Olaszország... ..400 19. Dánia................52 10. Finnország... ..360 20. Brazília..............50 6. táblázat 22
