Víztükör, 1997 (37. évfolyam, 1-6. szám)
1997 / 2. szám
ж шыглх рашкнХвлк тжшаШв is «низти ижзаЦии /шз/ 1. Cjopol 2. Dunaújváros 3. 0, ..zontondr* 9. Szolnok 10. Budafok UJPMt 4. Diósgyőr 5* fdsíó 6. Lábatlan /t/áv/ 7* Pestsrzcóbot .u. _____?t. _ и . . 6... 7. e._ . -2-10. írd-, nyomópapír csomagolópapír műszaki papír ktJltinlc,;ac papír c.U. papír luncz jo karton 96720 5765 2616 49956 2690 2741 1 27090 4004 24606 15 585 3029 1191 2615 ______- 21 3750 14392 296 42 9558 8498 7089 5791 3004 1154 4769 17706 121 2800 478 37 7664 Öoszes papír^ Ica.-ton 108101 52646 .15519 5209 30857 28038 15507 9949 25075 7701 rongy cellulóz Cs-blszulfltos oellulóz-56- normál 216Л8-- najyhozond Ka-Liuzulfitos oellulóz 760Ж * " ” ~- ííloollulóz szulfátoe-oollulóz 27660-~ “ • “ “- szalma-210J5-- ozalr-u f»ílaiv.ac-592-faoaluioUt-17000 7000 5000 .Usiwzes alapanyag 56912 „ 38597 7OOO 56 5000 _ _ _ . Su..sQJ frissvíz om'^óv 17376 . Will. . 6127 .__I28____18.61 . .7042..... .. ú«5 .... 2507. .. 4303__ . i*4-wnuzuű papírt ЗЮ472 t/ár összes alap anyagi 107565 t/ÓV ÖS0Z08 frlSSVÍZt 53192 ts or mtyáv 7. táblázat Csepeli Papírgyár, 1973. 24 órás sorozatminták KOI,. C /t/b7 Z % 2020 fjj в /9/éá W I • 1710 «/V 1. ábra A 2-3. ábra a budafoki és a fűzfői papírgyáraknál több év alatt végzett vizsgálatsorozat mintáinak a dikromátos oxigénfogyasztásról készített empirikus eloszlásgörbéjét szemléltetik. A Budafoki Papírgyárban a fő termék a kartonlemez. A viszonylag koncentráltabb szennyezés nem elhanyagolható oka az, hogy az alapanyagok egy részét a hulladékpapírok jelentik. Ezek szennyezései bizony nem elhanyagolhatók, s a nagyobb tömegű rostidegen anyag jelentkezése, a hulladék szennyezettsége, és a többszöri használat miatt jelentkező nagyobb mennyiségű sérült rost nehezíti a gyári vízkörök zárását. A Fűzfői Papírgyár a jó eredményeket annak köszönheti, hogy a tisztítására szolgáló ülepítőtavakban a tartózkodási idő nagyobb, mint a beton műtárgyakban. Az empirikus eloszlások maximumértékei bizonyítják, hogy rövid idejű szélsőséges terhelések itt is előfordulnak. A két világégés között Magyarországon cellulózt nem gyártottunk, a boldog békeidők kisebb papírmalmait elsodorta a trianoni békediktátum. A papírgyáraink alapanyag szükségleteit behozatallal biztosítottuk. Az 50-es években megpróbáltuk kiépíteni a cellulózipart. Üzembe helyeztük az évtized vége felé a Csepeli Papírgyárnál már részben elkészült, de a nyersanyaghiány miatt korábban nem működő kalcium-biszulfitos üzemegységet, és ezt nátriumszulfitos félcellulőzgyártással egészítettük ki. Az ötvenes években kezdett termelni a Szolnoki Papírgyárban a szulfitos szalmacellulózgyár is, majd a 60-as években a Dunaújvárosi Hullámvertikumnál is megkezdődött a szalmacellulóz gyártása. Ezen üzemegységek regeneráció nélkül létesültek. A szolnoki és csepeli egységeknél a termelést ezért állítattuk le. Dunaújvárosban a fejlesztés már regenerációval készült, amelynél figyelembe vettük a korábbi üzemrész szennylúgjainak a megsemmisítését is. E gyár terhelése 1980-82 között havi bontásban a 10. táblázat adatai szerint alakult: Dunaújvárosban a regeneráláson túlmenően mechanikai és biológiai szennyvíztisztító telep is létesült. A 80-as évek elején a rendszer a gyakori üzemzavarok miatt rosszul működött, ám az évtized végére a napi kémiai oxigénigény terhelés 20 tonna alá süllyedt. Kiegészítésül még megemlítendő, hogy a 70-es évek közepéig a Diósgyőri Papírgyárnál a kis kapacitású rongycellulóz gyár is üzemelt ahol különleges papírok - pl. bankjegypapír - készültek. Papírgyáraié terhelése a 70-es években Csepel Budafok: Szentendre Q KOIk a KOIk a KCIk m^/nap t/nap m3/nap t/nap n3/nap t/nap 1970 44877 49,4 12400 1,9 5500 2,1 1971 45000 90,3 12400 2,0 5О5О 1,2 1972 45000 77,0 12700 1,2-5500 1,0 1973 44430 93,4 17100 1,6 5900 1,6 1974 42100 76,1 16100 1,3 6280 1,7 1975 42940 46,4 17000 2,4 5720 2,3 1976 44080 101,4 15800 2,6 5920 2,0 1977 44130 80,6 16ООО 1,3 6290 5,5 1978 45017 94,5 14000 1,2 5030 2,0 1979 36030 91,0 IO5OO 2,5 5440 0,3 1980 37424 59,3 9200 1.2 5280 0,6 3. ábra Az 1973. évi szemléltethető: papíripari termelés az 4. ábrával A Csepeli Popirgyór a 80-as években Q KOIk 1983 35 346 47,9 1984 37687 44,0 1985 35132 35,2 1986 32 762 31,2 1987> 26 614 263 > a félcellulóz-gyártás is megszűnt A hazai helyzet elemzésénél még egy dolgot kiemelnék: A környezetet pusztító papír- és cellulózipamál a jobbítás terén elért eredmények nem a társadalmi átalakulást kísérő vagy követő gazdasági összeomlásnak, hanem a még össznépi tulajdonként üzemelő gyáraknak köszönhető! Ez nem szerecsenmosdatás, hanem tény! A hazai papír- és cellulózipar derekasan kivette részét felszíni vizeink terheléséből, nem csodálkozhatunk tehát, hogy szerepüket túlértékeltük. Csak a Sajóról tudtuk biztosan, hogy kritikus minősége az Özörényi Cellulózgyár szennyvizeivel kapcsolatos, más nagyobb terhelésről nem volt tudomásunk, hacsak nem számítjuk a Párkányi Papírgyár vízszennyező hatása körüli kutakodásainkat. Csak véletlenül, 1991-ben bukkantam rá egy osztrák kiadványban (Gewasserschutz in Österreich - BERICHT 1990.) az ide átvett 5. ábrára: A korábbi években az iparág vízszennyezésével, környezeti hatásaival többször foglalkoztunk. Álmodni sem mertük, hogy az osztrákoké sokszorosan meghaladja a hazait, s hogy egyetlen iparág vízszennyezése a hazai összes terhelésnek csaknem a kétszerese az 1980-as évben. Melyik magyar kutatónak volt lehetősége ekkor az Alpokból érkező kisvízfolyások völgyeit bebarangolni? A hatalmas tömegű szennyezést egyébként is gyorsan elszállították a nagy hígítású fő vízfolyásokba a gyorsfolyású hegyi folyócskák. Az osztrák szakértők tehát bölcsen hallgattak, a tetten ért ábra nemcsak a hatalmas szerves szennyezésről árulkodik, hanem bemutatja, hogy azt már 1990-ig kb. 80%-ban megszüntették. Kifogásolhatunk valamit? Az megint más kérdés, hogy az 1990. évi terhelés még mindig a nyolcszorosa a magyarországinak. Az osztrák, de a szlovák szennyezések tetemes csökkentését igazolják vissza a felszíni vizek törzshálózati vizsgálatainak az eredményei. A papírszennyező követhetők: 8. táblázat 9. táblázat és cellulózipar ausztriai forrásai a 6. ábrán Az osztrák és szlovák külkereskedelemben jelentős a szerepe a 23
